Teljesen elfogyott a magyar gazdaság lendülete

Véget érhet a magyar növekedési csoda: az idei utolsó negyedévben már lassabban bővülhet a gazdaság, mint az év korábbi részében. Eddig 3 százalék felett alakult a növekedés mindhárom negyedévben, az év utolsó három hónapjában azonban erre már kevés az esély. Novemberben kifulladt a két évig tartó lendület, és októberhez képest már kismértékben csökkent a Világgazdaság mutatószáma. A Gyorsulási Irányadó (GYIA) 0,03 százalékkal esett az előző hónaphoz képest, ami inkább stagnálást jelent, jelzi viszont, hogy megtört a növekvő trend.

Ezt a folyamatot láthatjuk az éves indexben is: tavaly novemberhez viszonyítja 2,7 százalékkal nőtt a GYIA, a GDP-t előrejelző részindikátorokból létrehozott mutató pedig ilyen alacsony éves értéket egy éve nem mutatott. Nyáron még a novemberi adatnál 1 százalékponttal nagyobb növekedést is láthattunk.

A GYIA tíz részindexéből négy lefelé húzta a mutatót, egy semlegesen hatott és öt növelte a főindexet. A stagnáláshoz közeli értéket, illetve az enyhe visszaesést az magyarázza, hogy a csökkenő részindexek visszahúztak, miközben a javulást mutatóak kevésbé növekedtek.

A pénzügyi részindexek közül kedvezően hatott a reálkamat csökkenése és a pénzkínálat reálértékének emelkedése. Utóbbi továbbra is a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának köszönhető, vagyis az látszik, hogy a jegybanki stimuluson kívüli hajtóerők visszafogottak. Az Ifo-index visszaesett, a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének (BUX) reálértéke csökkent, miközben a rövid és a hosszú lejáratú állampapírok közötti kamatkülönbség növekedett. Mindez pedig visszahúzta a GYIA-t.

A reálgazdasági indikátorok közül a keresetek emelkedése, az ipari termelés és a rendelésállomány növekedése pozitívan hatott. A munkakeresés átlagos időtartama 19,5 hónapon stagnált, ami nem befolyásolta a GYIA-t, a fogyasztási hitelek állományának csökkenése viszont lefelé húzta az indexet.

Összességében az utolsó negyedévben jóval lassabb gazdasági növekedésre számíthatunk, mint korábban, de a kormány 3,2 százalékos idei évre vonatkozó GDP-bővülési várakozása nincs veszélyben. A következő időszakban a növekedés várhatóan nem tud újabb lendületet venni, miután a bázishatás már nem segíti a bővülést. A tavalyi év elején még stagnált a gazdaság, így tudott idén év közben 3,5–4 százalék között nőni a GDP; 2013 végén azonban már lendületet vett a gazdaság, magasabb bázishoz képest pedig nehezebb nagy növekedést felmutatni.

Vagyis az egyszeri növekedésösztönzők kifutása mellett a bázishatás is gátja lesz a bővülésnek. A reálkeresetek lassabban nőhetnek, miután az infláció visszatér a rezsicsökkentés kifutásával, és az uniós források lehívása sem gyorsulhat tovább. Emellett jövőre sem lesznek olyan szerkezeti átalakítások a költségvetésben, amelyek javíthatnák a hosszabb távú növekedési kilátásokat, miközben felerősödhet a megszorító költségvetési politika az alacsony hiánycél elérése érdekében. Az euróövezet lassú kilábalása mellett ezek a folyamatok bizonytalanná teszik, hogy a magyar gazdaság jövőre képes lesz-e elérni a kormány által várt 2,5 százalékos növekedést.