Trükkökkel csökken az államadósság

Három hónap alatt közel négy százalékkal kell csökkentenie a kormánynak a GDP-arányos államadósságot, hogy megfeleljen az alkotmányos szabálynak és csökkenő pályán tartsa a tartózást. A harmadik negyedév végén a GDP 83 százalékát tette ki az államadósság, amely 2 százalékpontos csökkenés a második negyedév végén mért rekordközeli értékhez képest, de még jóval a tavaly év végi 79,4 százalék felett áll a mutató – ez derült ki a jegybank adataiból.

Az adósságcsökkenést az okozta a második negyedévhez képest, hogy július és szeptember között 330 milliárd forinttal több hitelt törlesztett az állam, mint amennyit felvett. Szerencsére a forint árfolyama sem alakult rosszul: a minimális gyengülés mindössze 6 milliárd forinttal növelte az adósságot. Az idei utolsó negyedévben ennél is nagyobbat kell csökkennie a tartózásnak.

"Azon lepődnék meg, ha az idei év végén nem lenne alacsonyabb az államadósság, mint tavaly volt" – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza szerint az államadósság is harcol ellenünk, de az év végén egy vezércsellel újabb sikert arathatunk. Az utolsó hónapokban kedvező havi költségvetési adatokat produkálhat a kormány és visszafogja a kötvénykibocsátásokat is. Ha másképp nem megy az adósságcsökkenés, akkor a kormány csökkentheti a betétszámláján lévő pénzt.

Egy kicsit megváltozik az adósságmutató is az év végére. Az új európai uniós módszertan szerint 81 százalék alatt lehetett a harmadik negyedév végén az adósság, de még nem ez alapján számolt az MNB – mondta a Világgazdaságnak Gabler Gergely. Az Erste Bank vezető közgazdásza kiemelte: az új módszertan alapján a nagyobb GDP miatt tavaly év végén 77,1 százalék volt az adósság. Ez az idei év végére az elemző szerint 76,9 százalékra csökkenhet, míg a kormány 76,3-at vár. Utóbbi nagyban függ a forint árfolyamától.

Az adósságleépítéshez a tartalékokat a harmadik negyedév végi 2 ezer milliárd forintról várhatóan 7-800 milliárd közé fogják csökkenteni – mondta Gabler. Október végén már csak 1700 milliárd forint volt a likvid pénze a kormánynak. Az európai uniótól kapott hitelt már novemberben visszafizettük, ami 2 milliárd euró volt, ez tovább csökkenti az adósságot.

Sokan azt várják, hogy az euró/forint kurzus az év végére 300-305 közelébe erősödik, éppen amiatt, mert a kormánynak ez az árfolyamszint kedvező az adósságcsökkentéshez. Jövőre azonban gyengülhet fog a kurzus, erre utal, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy a devizahitelek 309-es euróárfolyamon való leváltása jövőre már kedvezményes árfolyamnak fog tűnni – emelte ki Gabler.

Az elmúlt éveket tekintve azonban nem túl meggyőző a csökkenő trend feltételezése. Az államadósság akkor csökkenhetne, ha a 3 százalék alatti hiány tartása mellett viszonylag gyorsan növekedne a GDP és az infláció. Ha nincs érzékelhető gazdasági növekedés – ahogy az elmúlt években láthattuk –, akkor nem csökken a GDP-arányos adósság, idén pedig hiába növekszik a gazdaság, ha az eltűnő infláció miatt alig emelkedik a nominális GDP – mondta Török Zoltán. Szerinte ha valóban csökkenő pályán mozogna az adósság, akkor Magyarország adósságának besorolása a befektetésre ajánlott kategóriában lenne. Most azonban még az összes nagy hitelminősítő bóvliban tartja az országot.

Csökkenő trend jöhet?

A gazdaság 2-2,5 százalékkal növekedhet az előttünk álló néhány évben és az infláció is visszatérhet, mert idén leginkább egyszeri hatások miatt tűnt el. Ebből fokozatosan mérséklődő adósságpálya rajzolódik ki – prognosztizálta Török Zoltán. A Raiffeisen elemzője hozzátette, hogy forint árfolyama azonban tovább gyengülhet, ezért csak nagyon lassú lehet az adósság csökkenése. Az Európai Unió azt várja el Magyarországtól, hogy évente átlagosan körülbelül 1 százalékponttal csökkentse a GDP-arányos adósságot, és nem elképzelhetetlen, hogy a következő néhány évben ez sikerülni fog.