A Földalapkezelőhöz kerülhetnek a nemzeti parkok

A jogszabály-tervezet elfogadása esetén a Nemzeti Park Igazgatóságok (NPI) helyett a jövőben az állami földekért felelős NFA kezelhetné a nemzeti parkokat. Az érintett földek így is az állam területei, de a használati jog még a nemzeti parkoké, amelyek – nagyon szigorú környezetvédelmi feltételek mellett – a parkok egy részét használatba adják gazdálkodóknak.

A jelenleg az érintett földeket használó termelők szempontjából a változás nem jelente sokat, ám a lejárt szerződések révén megújult területek bérbeadását már nem az NPI, hanem a földalapkezelő intézné.

A törvény szól arról is, hogy a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995-ös törvényben foglalt állami kisajátítás többször módosított határidejét tovább halasztaná a kormány. A legutóbbi, 2015-ös határidő helyett a mostani javaslat 2018-at jelölné meg a kisajátítás végső időpontjaként. A kisajátítást a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv köteles kezdeményezni, illetve kérni – áll a javaslatban.

A lapunknak név nélkül nyilatkozó szakértők szerint a változások jobbára technikai jellegűek, az érintett földterületek kezelési jogának változása ugyanis nem érintené az élő szerződéseket. A másik rendelkezéssel egy már korábban eldöntött, de többször tolódott kisajátítási programot halasztana tovább a kormányzat.

Az ellenzéki pártok közül az Lehet Más a Politika (LMP) azonban máris bírálta a javaslatot. „A kormány újabb támadást intéz a természetvédelem ellen” – áll Sallai R. Benedek, a párt képviselőjének közleményében. Sallai, aki egyben az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke is, úgy fogalmazott: a törvényjavaslattal a kormány lehetővé tenné, hogy a „méltán rossz hírű NFA a védett területeken lévő állami tulajdonú termőföldeken is garázdálkodni tudjon.” A képviselő szerint a kormány a hozzá közel álló érdekcsoportoknak kedvezne – áll a közleményben.

A bizottsági elnök szerint ugyanis az NFA ezen területek megszerzésével nem lesz képes a természetvédelmi feladatok ellátására a jövőben, mert nem áll rendelkezésére sem a védelemhez szükséges információ, sem a szakembergárda. Ezen felül Sallai úgy véli: „már most is van tapasztalat arra, hogy kárt tesznek az új bérlők védett életközösségekben.”