Megváltozik a munkaerő-piaci intézményrendszer

Tavasztól pedig a fővárosi és megyei kormányhivatalokba integrálják a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségeket, a bányakapitányságokat, a Magyar Államkincstárból ide kerülnek a családtámogatási eljárások, sőt, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi feladatainak egy része is. Így 25 új feladat- és hatáskör címzettjei lesz a Miniszterelnökség alá tartozó kormány-, illetve járási hivatalok.

Mindezt az Államreform II. programhoz kapcsolódóan, az olcsó államra hivatkozva lépi meg a kormány. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter október 22-én jelentette be: a kormány belevág az államreformba, ami érinteni fogja a minisztériumok létszámát, a területi közigazgatást és az ügyintézésről szóló törvényeket.

A kormány szerint az MNH „nem képezett hidat” a munkáltatók és az álláskeresők között, vagyis nem szolgálta megfelelően a teljes foglalkoztatás elérését. Alig három éve, 2012-ben a hivatalos nyilatkozatok szerint a munka világának korszerűbbé, egyszerűbbé tétele érdekében hozták létre a hivatalt. Most viszont a kormány már úgy látja: egy új, szolgáltatói szerepre fókuszáló, a vállalkozásokat és a versenyszférában alkalmazható munkaerőt is hatékonyabban elérni képes intézményi struktúra szükséges. Ennek érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium azonmód létre is hozza új háttérintézményét, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint nem látszik, ettől hogyan lesz több foglalkoztatott a versenyszférában. Dávid Ferenc lapunknak hozzátette: a teljes foglalkoztatottság a nyílt munkaerő-piacon értelmezhetetlen. Annak elérése csak közmunkával volna lehetséges, ám mivel ez nem a bevételeket, hanem csak a kiadásokat növeli, az erre alapozott teljes foglalkoztatottság miatt a teljes magyar büdzsé összeomlana.