Soha nem volt még ilyen inflációs adat Magyarországon

Novemberben a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban - közölte a KSH.

Ezen időszak alatt a háztartási energia, az egyéb cikkek, üzemanyagok, a ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek és az élelmiszerek ár a csökkent, a szolgáltatások és a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

2013 novemberéhez viszonyítva az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal csökkent. Ezen belül csökkent a cukor (17 százalék), az étolaj (7,7 százalék), a liszt (6,2 százalék), valamint a péksütemények (3,8 százalék) ára. Drágult többek között a házon kívüli étkezés (2,3 százalék), a tojás (2,0 százalék) és a tej (1,7 százalék).

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 2,8, a szolgáltatások 1,6 százalékkal drágultak. Ez utóbbin belül a kulturális, oktatási és szabadidős szolgáltatások ára 2,4 százalékkal nőtt, a helyi tömegközlekedésé 6,8 százalékkal csökkent.Az egyéb cikkekért 0,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagok ára 2,5 százalékkal csökkent.

A ruházkodási cikkek ára átlagosan 0,6, a tartós fogyasztási cikkeké 0,2 százalékkal mérséklődött. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (13,0 százalék). Ezen belül a vezetékes gázért 16,1, az elektromos energiáért 16,0, a távfűtésért 6,0 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2013. novemberhez viszonyítva.

Egy hónap alatt – 2014. októberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerekért átlagosan 0,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül csökkent az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs (3,2 százalék), az étolaj (2,5 százalék), a sajt (1,7 százalék) és a sertéshús (1,1 százalék) ára. (Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek ára nem változott.) Nőtt a párizsi, kolbász (1,9 százalék), a tojás (1,1 százalék) és a száraztészta (0,8 százalék) ára.

A szezonváltás miatt a ruházkodási cikkek drágultak a legnagyobb mértékben, 0,8 százalékkal.

A szeszes italok, dohányáruk, a tartós fogyasztási cikkek, valamint a szolgáltatások kismértékben, 0,1 százalékkal drágultak egy hónap alatt. Az átlagnál nagyobb mértékben, 1,9 százalékkal csökkent az egyéb cikkek (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) ára, ezen belül a járműüzemanyagokért 4,6 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

A háztartási energia ára kismértékben, 0,1 százalékkal csökkent egy hónap alatt.

Az NGM úgy kommentálta az adatokat: alacsony árdinamika több okra vezethető vissza. Az Európa-szerte továbbra is tapasztalt mérsékelt inflációs környezet és a rezsicsökkentések mellett a kőolaj világpiaci árából adódó jelentős üzemanyagár-csökkenés is egyre erőteljesebben érezteti hatását - írták.  Az élelmiszer- és energiaár-változások, illetve a rezsicsökkentés eredménye nélkül számolt maginfláció ugyanakkor lényegesen magasabb (1,2 százalék), de szintén mérsékelt szintet jelent.

2014 egészében az infláció mértéke -0,2 százalék körül alakulhat, ami alacsonyabb, mint a Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalos 0,0 százalékos őszi makrogazdasági előrejelzése. A belföldi kereslet élénkülésével a következő évben az árak emelkedésére számít a tárca. 2015-ben az ideinél jóval magasabb, de továbbra is visszafogott, 1,8 százalékos árnövekedést várnak.

Balatoni András, az ING vezető elemzője elmondta: a vártnál jobban csökkentek a fogyasztói árak novemberben. A szakértő szerint gyenge az alapvető inflációs nyomás a magyar gazdaságban, mivel a szezonálisan kiigazított, változékony tételektől megtisztított maginfláció is csökkent, 1,2 százalékra esett éves alapon. Az elemző nem fél a deflációs spirál kialakulásától. Elmondta: elég általános lett az árcsökkenés, de az inflációs várakozások továbbra is alacsony, de pozitív fogyasztói árindexet vetítenek előre.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a negatív novemberi inflációban főszerepet játszottak az üzemanyagok, amelyek ára hetek óta csökken. A szakértő szerint decemberben a bázishatás miatt a mostani negatív infláció közelíthet a 0 százalékos szinthez, jövőre pedig várhatóan 1 százalék körül lehet az éves átlagos infláció.

Ürmössy Gergely, az Erste vezető elemzője kiemelte: továbbra is meghatározó ereje van a rezsicsökkentés hatásának, azonban már az üzemanyagárak tartós csökkenése is egyre erősebben jelenik meg a fogyasztói árak változásában.