Aggódva fogadta a piac a görög kormány első lépéseit

Minden fél számára megfelelő megoldást ígért a görög mentőhitellel kapcsolatban Alekszisz Ciprasz. Az új görög miniszterelnök, aki tegnap tartotta kormánya első ülését, továbbra is kitart amellett, hogy újra kell tárgyalni a hitelmegállapodást. A szélsőbaloldali Sziriza vezetője emellett harcot hirdetett a görög gazdaság fő problémájának tartott korrupció és adócsalás, az elmúlt évek megszorításainak következményeként 25 százalék fölé emelkedő munkanélküliség ellen, illetve a kis- és közepes vállalkozások támogatására.

A vasárnapi választásokon nyertes politikus a kormányülésen kiemelte: radikális változtatásra kaptak felhatalmazást választóiktól, ám készek arra, hogy nemzetközi partnereikkel Görögország és a hitelezők, egész Európa számára egyaránt kedvező megoldást találjanak. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások épp olyan gyorsan megkezdődnek, mint amilyen tempóban felállt a Sziriza és a jobboldali Független Görögök alkotta kormánykoalíció. Ma Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke tesz látogatást Athénban, holnap pedig Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezeti szakminisztereket tömörítő Eurogroup elnöke.

A két vezetőt Ciprasz, illetve a tárgyalásokért felelős gazdasági csúcsminisztere, Jannisz Dragaszakisz kész tervekkel várják. A cél kiegyensúlyozott költségvetés megteremtése, ami a már 175 százalékos – háromnegyedrészt a folyósított mentőhitelből álló – államadósságnak a GDP 4,8 százalékát kitevő éves kamatterhe mellett aligha elképzelhető.
Az azonban még mindig kérdéses, a partnerek mennyire lesznek vevők az új kabinet javaslataira. A piacok első reakciója negatív volt, nem csak Ciprasz kijelentései, de amiatt is, hogy Jánisz Varufakisz lett a pénzügyminiszter, illetve a kormány egyik első intézkedéseként leállította a píreuszi kikötő 67 százalékos állami tulajdonrészének az eladását és a legnagyobb közműszolgáltató, a PPC 30 százalékának privatizációját. Korábban mindkét tranzakcióra ígéretett tett Athén a mentőhitelért cserében.

A bejelentésekre az athéni tőzsde 7,6 százalékos eséssel reagált, ami jórészt az említett két cég, a Piraeus Port Authority árfolyamának 9 százalékot meghaladó és a PPC csaknem 14 százalékos esésével magyarázható. Eközben az ötéves államkötvények hozama 117 bázispontos növekedéssel történelmi csúcsra, 13 százalék fölé emelkedett, a tízéves papíroké pedig meghaladta a 10,3 százalékot.