Tisztulhat a vagyonvédelem

A kormány 1929 forintban állapította meg a minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíjat 2015-re. A közbeszerzési törvény módosítása szerint pedig aránytalanul alacsonynak minősül a vagyonvédelmi szolgáltatásnál az az ajánlati ár, amely nem éri el a minimális rezsióradíj kötelező mértékét. A nyertes ár persze ettől még lehet ennél alacsonyabb, ha azt megindokolják.

Vélhetően lesz is, mert a múlt év végén kihirdetett minimális rezsióradíjnak a közbeszerzéssel érintett állami, önkormányzati szervezetek, vállalatok költségvetésében nincs fedezete. A kórházak esetében például az őrzés-védelemre fordított kiadások átlagosan megháromszorzódnak, amire természetesen nem kaptak plusz pénzt az intézmények – közölte Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke. Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke ugyanakkor azt mondja: igyekeznek segíteni az állami, önkormányzati cégeket a közbeszerzéseik kiírásában, hogy azok mindkét félnek és az előírásoknak is megfeleljenek. A főváros cégeivel például a napokban egyeztetnek – mondta.

A kamara szerint a várható kezdeti nehézségek ellenére a mintegy 3500 cégen keresztül csaknem százezer biztonsági őrt foglalkoztató, ezermilliárdos vagyonvédelmi piac tisztulásának nagy lökést adhat az új szabályozás. Rá is fér ez a szektorra, mert – mint Német Ferenc a Biztonságpiac című portálnak fogalmazott – az őrző-védőknek mintegy 30 százaléka dolgozik illegálisan, vagy részben feketén. Az adóhatóság még mindig bőven talál kivetnivalót a működésükben. Az is igaz, hogy nem is annyira a vagyonvédelmi cégek, hanem főleg a személy- és vagyonőrök közvetítésével is foglalkozó munkaerő-kölcsönzők között találtak több esetben is fiktív, gyakorlatilag bevételoptimalizálásra szakosodott vállalkozásokat. Ennek Német Ferenc szerint most véget vet a munkaerő-kölcsönzőknél bevezetett fordított áfa, amelynek nyomán ebből a szektorból ezek a cégek „el fognak tűnni”.

A minimális rezsióradíj a közbeszerzéssel elnyert munkákra vonatkozik, ez, mint megtudtuk, körülbelül a piac 40 százalékát jelenti. De mivel a pénzügyi szektorban és a multinacionális cégeknél is egyre komolyabbak az elvárások, az elnök itt is pozitív változásokra számít. Hogy ezt méginkább elősegítse, a kamara komolyabb szerepet kér a személy- és vagyonőrök ötévente kötelező vizsgáztatásában, fizikai alkalmasságuk elbírálásában. Azt szeretnék, ha a kormány kötelezővé tenné a kamarai tagságot.

A kamara számításai szerint a minimális rezsióradíjnak köszönhetően a mostani óránkénti nettó 350–450 forintos keresetek 10–30 százalékkal emelkedhetnek, ami szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy – mint az elnök fogalmazott – „ne maga a biztonsági őr legyen a kockázat”. Német Ferenc azonban azt sem titkolta, hogy emiatt a cégek csökkenteni fogják a létszámot, de „a kisebb létszámnak nagyobb, univerzálisabb szakmai felkészültséggel kell rendelkeznie”. A hiperek vasárnapi zárva tartása miatt viszont, mint a Világgazdaság kérdésére elmondta, nem számítanak érdemi leépítésre, az objektumokat ugyanis akkor is védeni kell, ha nincsenek nyitva.

Saját hatáskörben

Az MNB-Biztonsági Zrt. elsődleges feladata a Magyar Nemzeti Bank székhelyének és telephelyeinek őrzés-védelme, valamint a pénz és értékszállítási feladatokban való részvétel, közbeszerzési pályázatokon nem indul a cég – közölték érdeklődésünkre a jegybanknál. Az MNB által 200 millió forint alaptőkével alapított, száz fős MNB-Biztonsági Zrt. vezérigazgatója Marosán Attila, aki 2010-től a Köztársasági Őrezred személyvédelmi főosztályát vezette, egykor pedig Mádl Ferenc és Sólyom László köztársasági elnököket is védte.