Megjöttek a kreatív helyi adók

A legtöbb településen március 15-éig kellett befizetni a helyi adók és a gépjárműadó első részletét, illetve az éves helyi iparűzési adó előlegét. A 2015-től újdonságnak számító, és mindössze néhány településen bevezetett települési adók többségét azonban egyelőre csak bevallani kell, befizetni még nem.

Az adótörvények tavaly év végi módosításával jelentősen kibővült a települések adóztatási mozgástere. A részben-egészében az önkormányzatokra hárított szociális segélyezés fedezeteként (is) szolgáló úgynevezett települési adókkal azonban egyelőre csínján bánnak a helyhatóságok, annak ellenére, hogy elvileg bármilyen adót kivethetnek, ha azt törvény nem tiltja, illetve amely nem ütközik egyéb, törvényben meghatározott közteherrel.

Ez utóbbi kitételeknek persze nem sok vagyontárgy felel meg, ezek közül is kevés olyan van, amelyek megadóztatása jelentősebb bevétellel kecsegtet. Egyértelműen ilyen a termőföld, nem véletlenül ennek bevezetéséről alkottak eddig a legtöbb, 14 településen helyi rendeletet. Vannak azonban ennél kreatívabb önkormányzatok is: Mindszenten a mezőgazdasági gépeket, Kesztölcön az üres ipari ingatlanokat adóztatják meg. A Szegedhez közeli Zsombón pedig a 20 méternél magasabb építmények után kell fizetni. A google maps utcaképe alapján ugyan a templom tornya az egyetlen ilyen, Gyuris Zsolt polgármester megnyugtat: a templomtorony adómentességet élvez. Nem úgy a víztorony és a három helyi telefontorony, amelyek után éves szinten nagyjából hatmillió forintos bevételre számít az önkormányzat.

A törvényalkotók talán nem is gondoltak rá, de a települési adók akár nyomásgyakorlásra is használhatók: Zalaapátiban ugyanis a híradások szerint csak azért vezettek be ebadót, hogy a helyi önjelölt állatmentőket rábírják, tegyék át székhelyüket a településen kívülre. Ezt az is alátámasztja, hogy az ebadót csak annak kell megfizetni, aki három kutyánál többet tart, 10-nél több eb esetében azonban már ebenként 100 ezer forint az adó összege.

Az Adó Online összesítéséből az is látszik, hogy a képviselőtestületek egy része a régi helyi adókhoz is bátrabban nyúlt: 2015-től 98 önkormányzat összesen 116 új adónemet vezetett be, illetve bővített ki. A legtöbben a helyi iparűzési adóban láttak fantáziát, 37 település vetett ki ez évtől iparűzési adót. A második legnépszerűbb helyi adó az építményadó, amit újabb 18 településen kell az ott élőknek fizetniük, illetve az idegenforgalmi adó, amit 17 újabb településen róttak ki. Telekadót újabb 12 településen szednek, míg magánszemélyeknek 13 olyan településen kell kommunális adót fizetniük, ahol eddig ilyen nem létezett. A legtöbb új adót bevezető települések közé tartozik Budakeszi, Törökbálint, Dunaföldvár, Aszófő és Somogycsicsó is.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint ez egyrészt azt mutatja, hogy azok a települések is kénytelenek adót kivetni, akik eddig e nélkül is boldogultak. Másrészt egyfajta szemléletváltás is látszik, hiszen az által, hogy tavaly már öt évre választottak polgármestert, illetve képviselőtestületet a településeken, azok bátrabban hozzá mernek nyúlni a helyi adókhoz, hogy eleget tehessenek a helyi közösség igényeinek.

Földharc

Nem kezdeményez törvénymódosítást a Földművelésügyi Minisztérium (FM) annak érdekében, hogy az önkormányzatok a jövőben ne vethessenek ki földadót - jelentette ki Andréka Tamás, az FM főosztályvezetője a Portfolio és az agrárszektor.hu közös konferenciáján. Az agrárszektor.hu tudósítása szerint Szmetana György, a TÖOSZ helyi adók szakértője azt mondta: javasolni fogja az érdekképviselet elnökségének, hogy a valószínűsíthető bírósági megsemmisítések előtt vonják vissza rendeleteiket a földadót már életbe léptetett önkormányzatok. A TÖOSZ elnöke, Schmidt Jenő korábban a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott: bár az önkormányzatok kivárnak, jövőre akár 50 százalékuk is bevezetheti ezt az új adót.