Megtörhet a forint évtizedes gyengülő trendje?

Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza:
Ha csak Magyarországot nézzük, akkor még akár tovább is erősödhet a forint a 300-as árfolyamról. Ezt támogathatja a gyors gazdasági növekedés, az alacsony infláció, a masszív külkereskedelmi többlet és a fizetési mérleg többlete, ráadásul kontroll alatt van a költségvetés és csökken az államadósság. Ezzel együtt van egy hozamprémiumunk Lengyelországhoz és Csehországhoz képest. A tőkebeáramlás felerősödhet és az MNB sem csökkenti agresszíven a kamatot, ami a forintot támogatja. Az egyensúlyi árfolyam 290 forint körül leehet, de ettől akár évekig is el lehet térni. Persze sok függ a nemzetközi környezettől, például attól, hogy az amerikai kamatemelés mennyire befolyásolja a hazai kamat-, illetve árfolyampályát.

Balásy Zsolt, az MKB Bank elemzője:
Az elmúlt években a világban látható bikapiacból a régióval együtt kimaradó magyar eszközök egy része erősödött az elmúlt hetekben. Talán sokan úgy gondolják, hogy ha már minden „felment”, akkor ezekre az eszközökre is lesz vevő. A jelenség leglátványosabb képviselője az OTP Bank részvény, de a forint is most szakított az euróval szemben 2008-ban indult gyengülő trendjével. Mivel egy ilyen hullám hónapokig is kitarthat, ezért azt mondhatjuk, hogy az euró/forint árfolyam tartósan maradhat 300-as szint alatt. Ugyanakkor hosszú távon szerintem továbbra is az jár jól, aki a forint gyengülésére játszik, hiszen a jelenlegi szintekről felfelé látszik nagyobb mozgástér.

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője:
Nem zárható ki, hogy látunk még 300 feletti eurót, külső okokból és átmenetileg. Hosszabb távon stabilizálhatja a 300-as szint alatti helyzetét a forint az euróval szemben. Az olajárak esése miatt nőhet a folyó fizetési mérleg többlete, így gyorsulhat a külső adósság csökkenése, másrészt növekedési meglepetést is okozhat az alacsony olajár. A költségvetés is kedvező pályán mozog, így a vártnál gyorsabban csökkenhet az államadósság is. Ezek hatására további felminősítésekre számítunk, amelyek révén a befektetési kategóriába kerülhetünk. A javuló kockázati megítélés mellett az EKB mennyiségi lazítása is támogathatja a forintot. A Fed kamatemelése, a görög helyzet és geopolitikai feszültségek azonban még okozhatnak kellemetlenségeket.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza:
Alaposan át kell értékelni az elmúlt években kialakult negatív képet a magyar gazdaságról. Nem újdonság, hogy az államháztartási hiányt alacsonyan tartja a kormány, és az sem, hogy az államadósság mutatója mérséklődő pályára került. Viszont a tavalyi évre megérkezett a gazdasági növekedés, és a lakossági deviza jelzáloghitelek forintosítása jelentősen mérsékelte az ország külső sérülékenységét. Ráadásul a bankszektorral való kibékülés a hazai gazdaságpolitika minőségét ért korábbi kritikák élét is tompítja. A hitelminősítők javuló véleménye tehát nem alaptalan, vagyis minden a forint erősödése felé mutat. Egy kivételével: az újrainduló hazai kamatcsökkentési sorozat és várt amerikai kamatemelések a nyári hónapoktól gyengébb forintot hozhatnak ismét.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza:
A forint ma határán áll annak, hogy megtörje az euróval szemben több mint egy évtizede tartó gyengülő trendjét. A kép közel sem egyértelmű, a közgazdászok pedig általában csak utólag szoktak rádöbbenni arra, hogy egy trendfordulónak voltak szemtanúi. Rengeteg érv szól amellett, hogy a forint miért erősödhet az euróval szemben, viszont nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy egészséges gazdaságban a növekedéshez infláció is társul, ami egyelőre itthon is várat magára. Mivel az MNB explicit inflációs céllal rendelkezik, ezért gyengébb forinttal karöltve közelebb kerülhet mandátumához. Mivel én is közgazdász vagyok, így ha trendfordulatra kerülne sor, arra valószínűleg én is csak utólag döbbennék rá.