Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint 2015-ben nem irreális a hazai GDP 3 százalék körüli növekedése, ráadásul egyre több elemző, külső intézmény is arról beszél már, hogy a következő 2 évre vonatkozóan Magyarország szempontjából pozitív kockázatokat látnak. A miniszter egyebek mellett beszélt a 2014-2020 közötti új, európai uniós költségvetési ciklusról is, amely véleménye szerint jó eszköz arra, hogy a gazdasági növekedésünk lendületét megtartsuk. Ezt segíti elő az is, hogy amíg a 2007-13-as ciklusban a rendelkezésre álló források mindössze 16 százalékát költötték gazdaságfejlesztésre, most a 60 százalékát tervezik ilyen célokra fordítani.
Varga Mihály az MGYOSZ eseményén elmondta: Magyarország nagy utat tett meg 2010 óta, amikor Görögországgal egy lapon emlegették, olyan országként, amelyik külső segítségre szorul. A gazdaság mélyrepülésben volt, 12 százalék volt a munkanélküliség, és az államadósság megállíthatatlanul nőtt. Ezzel szemben a tavalyi 3,6 százalékos GDP-növekedés a második leggyorsabb volt az Európai Unióban Írország után. A növekedéshez hozzájárultak az európai uniós források, a fogyasztás és a beruházások bővülése. Nőtt az ipari termelés és a foglalkoztatottság, miközben a kormány szigorúan három százalék alatt tartotta az államháztartási hiányt.
Az elmúlt években a hazai gazdaságban számos pozitív fejlemény volt megfigyelhető. Ezek közül kiemelkedik a GDP tavalyi közel 3,5 százalékos növekedése, az emelkedő beruházási arány, mely a tavalyi évben már GDP arányosan 21 százalék körül volt. A hazai és nemzetközi folyamatokkal összefüggésben Dr. Futó Péter, az MGYOSZ elnöke beszédében a következőket emelete ki: „A történelmi mélyponton lévő alapkamatnak is köszönhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának segítségével több ezer kkv jutott kifejezetten kedvező, 2,5 százalék körüli hitelhez. A hitelezés mellett a gazdasági helyzet alakulásának szempontjából egy másik kifejezetten lényeges kérdés az energia területe. Miután a technikai fejlődés megállíthatatlan, egyre több folyamat vált automatizálhatóvá, az élőmunka áránál így egyre fontosabb az energia költsége. Az energiaárak fontos tényezői a beruházásoknak, és különösen nagy hatással vannak az ipari termelésre is.”
Az MGYOSZ elnöke kitért még a palagáz kitermelésének lehetőségére, mely véleménye szerint a jelenlegi gazdasági viszonyokban akár már pár év alatt gyökeres változást hozhat az egész világon. 2015 elejére a világ GDP-jének 2 százalékára csökkent az olajszámla – többek között a palagáz kitermelésének növekedése miatt is. Ha mindez így marad, az jelentős növekedési stimulust adhat a világgazdaságnak, Európa számára például akár 1 százalékos GDP többletet is jelenthet. Az MGYOSZ vezetője az energetikai kérdéseket elemezve kitért még egy ígéretes irányra, a termonukleáris energia kérdéskörére, mely sok szempontból megoldhatja a világ egyre bővülő energiaéhségét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.