Még több pénz mehet állampapírba

Tovább nőhet a kereslet a lakossági állampapírok iránt az elmúlt hetek brókerbotrányai nyomán, hiszen a kisbefektetők eddig sem túl magas kockázatvállalási hajlandósága tovább csökkenhet – vélik tőkepiaci szakértők. A lakossági állampapírokon belül pedig növekedhet a Kincstári Takarékjegyek súlya: ez az egyetlen állampapír ugyanis a piacon, amely fizikai formában létezik, az erősen konzervatív kisbefektetőknél pedig már az is nagy fegyvertény lehet, hogy az általuk vásárolt értékpapírt hazavihetik, majd lejáratkor személyesen válthatják vissza.

A Kincstári Takarékjegy – amelyet egyébként kizárólag a Magyar Posta hálózatában értékesítenek – eddig nem tartozott a legnépszerűbb állampapírok közé, a részesedése 14 százalék környékén mozog a lakosság számára értékesített portfólión belül, 370 milliárd forint körüli állomány mellett. Az elérhető hozam a mai körülményeket figyelembe véve egyáltalán nem rossz: az egyik változatot 2,75, a másikat pedig 3,20 százalékos egységesített értékpapír hozammutató (EHM) árulják. A papír értékesítése ugyanakkor szigorúbb feltételek mellett történik a klasszikus látra szóló eszközöknél: az eladásakor az értékesítés időpontjában hatályban levő induló kamatlábat, az ügyfél nevét, születési helyét és idejét, az értékesítés helyét és dátumát is fel kell tüntetni, természetesen a vevő aláírása mellett. A visszaváltásnál pedig az ügyfélnek igazolnia kell személyazonosságát – ha nem ő jár el, akkor a művelet csak meghatalmazással lehetséges.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által tegnap közölt adatok alátámasztani látszanak a piaci szereplők várakozásait. Az adósságkezelő adatai szerint márciusban 305 milliárd forintos mennyiséggel, minden idők legnagyobb bruttó értékesítését könyvelhették el. A lakosság tulajdonában levő állomány 112 milliárd forinttal növekedett, ami szintén rekord. A 112 milliárdos havi növekedésből márciusban ismét a Kamatozó Kincstárjegy vette ki a leginkább részét, 84 milliárd forinttal. A Kincstári Takarékjegyek összesített állománya 9 milliárd, a Féléves Kincstárjegyeké pedig 1 milliárd forinttal növekedett. A kötvények közül a legkedveltebb a Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) volt, amelyből 14 milliárd forint összértékben vásárolt a lakosság. A Bónusz Magyar Államkötvények (BMÁK) állománya 3 milliárd, a Babakötvények összes mennyisége 1 milliárd forinttal növekedett.

Az állampapírok mellett persze a betéteknél is növekedés jöhet az állományban. A jegybank adatai szerint a február végéig tartó egy év alatt gyakorlatilag stagnált a háztartásoknál lévő mennyiség – a második hónap végén 6864,1 milliárd forintot ért el –, viszont figyelemre méltó, hogy eközben a látra szóló és folyószámlabetétek állománya majdnem negyedével, 2912,1 milliárd forintra emelkedett. Az új pénzek nagy részét is várhatóan inkább a számláikon pihentetik a háztartások: a nem akciós, és nem új forrásként elszámolható betéteknél ugyanis általában bőven egy százalék alatt mozog az elérhető kamat.