Tönk szélén a szemétszállítók

Április elején a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) inkasszózta a 285 ezer ember hulladékbegyűjtését végző Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. számláját – egyébként épp a bérek kifizetésének napján –, mert a cég nem tudta átutalni a hatóságnak a tonnánként 6000 forintos lerakási járulékot. A társaság tulajdonosa 106 észak-keleti pesti és nyugat-nógrádi település, Magyarországon ez a hetedik legnagyobb hulladékgazdálkodó.

„Egyelőre ki tudtuk fizetni a vállalkozásnál dolgozó 280 munkatárs bérét, májusban azonban újabb 60-70 millió forint járulékot kellene átutalni a NAV-nak, amit a Zöld Híd biztosan nem fog tudni teljesíteni, hiszen két és fél éve nem emelhet díjakat. Ez mára vészhelyzet teremtett. A hulladéklerakási járulékon kívül a többi között tranzakciós adó, felügyeleti díj, az e-útdíj és ezzel párhuzamosan a díjemelés megtiltása, sőt, tavalyi kismértékű csökkentése kivéreztette a nonprofit szolgáltatót” – mondta lapunknak Gémesi György, a kft. székhelyeként szolgáló Gödöllő polgármestere. Hozzátette: a Zöld Híd Régió Kft. a fenti okok miatt már a rekultivációra és az amortizációra kötelezően félreteendő pénzét is felélte. Pedig ebből kellene finanszírozni a berendezések, többek között a járművek cseréjét. Mivel vadonatúj gépekkel indulhatott a munka, a gépek, eszközök eddig kitartottak, de az egyik százmilliós aprítógép már a végét járja – tette hozzá a polgármester.

A Zöld Híd Régió a két és fél éve bevezetett díjstop eredményeképpen nem emelhette a szemétszállítási díjakat a szükséges mértékben, majd jött a rezsicsökkentés, miközben többlet adók – útdíj, tranzakciós adó – sújtották a társaságot. Az is probléma, hogy még ha az önkormányzatok tudnák is pótolni a hiányt – amit már most sem tudnak –, sem ők, sem az állam nem szállhatna be a finanszírozásba, hiszen a nemzetközi szabályozás egyik alapelve az, hogy az okozott környezetvédelmi kárt mindig a szennyezőnek kell kifizetni.

Így akár egy hónapon 40 településen – köztük Gödöllőn, Veresegyházán, Isaszegen, Fóton, Rétságban, Érsekvadkerten – leáll a hulladék elszállítása és feldolgozása, a cég pedig a további félszáz önkormányzat közszolgáltatói által begyűjtött hulladékot sem tudja majd fogadni, feldolgozni.

Jelenleg az országban mintegy 5 millió embert lát el hasonló, lehetetlen helyzetben lévő nonprofit szolgáltató, amely először feléli a fejlesztési forrásait, majd önkormányzati támogatásra szorulna, miközben környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból is nélkülözhetetlen közszolgáltatást kellene ellátnia. A lerakási járulék meg nem fizetése miatt a NAV korábban inkasszózta már a Szabolcs-Szatmár megyei közszolgáltató számláit, később a kaposváriak is erre a sorsra jutottak – mondta Gémesi György. Ha egy ilyen cég pénzügyi gondok miatt képtelen ellátni a feladatát, a jogszabályok szerint a katasztrófavédelemnek kell közbelépni, és megbízni egy helyi szolgáltatót. Erre is volt már példa, ez a megoldás azonban nem szünteti meg a rendszerszintű problémát – tette hozzá a polgármester, aki szerint visszaállítható a nonprofit szolgáltatók egyensúlya: fokozatosan, öt év alatt, a díjak költségek függvényében való reális meghatározásával és a keletkezett hiány fokozatos állami pótlásával. A polgármester jövő hétre rendkívüli elnökségi és közgyűlést hívott össze a Zöld Híd Régió székházába, ahova a munkatársakon kívül az érintett tárcák és a térség országgyűlési képviselői is meghívást kaptak.

Nincs szemét az utcán

2013 nyara óta a katasztrófavédelem feladata szolgáltatót kijelölni, ha egy településen bármilyen okból megszűnik a szemétszállítási közszolgáltatás. Az érintett önkormányzatoknak 3 nap áll rendelkezésre, hogy bejelentsék a problémát a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak, amely határozatban jelöl ki közérdekű szolgáltatót. Az országban jelenleg 132 településen végzi kijelölt cég a hulladékszállítási feladatokat, ebből 57 esetben 9 hónap alatt sem sikerült megoldani a korábban felmerül gondokat, ezért ismételten ki kellett jelölni egy, a feladatok elvégzésére alkalmas vállalkozást. 172 településen ugyanakkor már megoldódott a probléma – tudtuk meg Mukics Dániel tűzoltó őrnagytól, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivőjétől. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több település is érintett, arra azonban, hogy a szemét az utcán maradt volna, egyelőre nem volt példa az országban.