A hét kérdése: visszatér-e az infláció

Kedden megtudhatjuk, mennyi volt májusban a fogyasztói árindex. A Reuters konszenzusa (0,2 százalék) és saját előrejelzésük (0,3 százalék) alapján az OTP Bank elemzői úgy látják, a mutató tavaly augusztus óta első ízben lehetett pozitív. Az egy hónappal korábbi, -0,3 százalékos indexhez képesti számottevő növekedést főként a feldolgozatlan élelmiszerek árának emelkedése, az üzemanyagok árának emelkedése, illetve az okozhatja, hogy tavaly májusban csökkentek az árak áprilissal összevetve. A maginfláció 1 százalék körül maradhatott májusban. Érdemes megjegyezni, hogy az infláció hónapok óta a várakozások felett alakult, és míg néhány hónapja még az év második felére várta az elemzők többsége a defláció végét, ez már májusban megtörténhetett. Ez arra utal, hogy lassan kibontakozhat egy inflációs fordulat Magyarországon (ahogy a régió többi országában, illetve az EU egészét tekintve is). Ugyanakkor az év/éves fogyasztói árindex továbbra is jócskán elmarad a Magyar Nemzeti Bank inflációs céljától, így a beérkező adat várhatóan nem okoz majd változást a monetáris politikai kilátásokban.

A héten jelenik meg a legtöbb, májusra vonatkozó havi konjunktúraadat Kínában. A legfontosabb kérdés, hogy látunk-e majd arra utaló jelet, hogy a növekedés kitartó lassulása esetleg fordulatot vehet – emelte ki Dunai Gábor, az OTP elemzője. A várakozások szerint nem, bár az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom dinamikája minimálisan emelkedhetett. Az első negyedévben 7 százalékra csökkent a GDP éves növekedési üteme, az évesített negyedéves index pedig alig haladta meg az 5 százalékot. A külkereskedelmi forgalomban látott nagyon erős év eleji visszaesést eddig nem követte felpattanás, mind a kivitel, mind a behozatal éves változása negatív maradt (dacára annak, hogy áprilisban jelentősen emelkedett az amerikai import). Az elemzői konszenzus szerint ez májusban sem változott.