Elakadt a szigorítás terve

„A brókerek megvették az ellenzéket?” Ezekkel a szavakkal komnentálta tegnap Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető azt, hogy nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget a pénzügyi szolgáltatók szigorúbb ellenőrzését lehetővé tevő kormányzati előterjesztés, emiatt a parlament elhalasztotta az indítvány zárószavazását. Az előterjesztő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is megdöbbentőnek nevezte, hogy az ellenzék nem támogatta az indítványt.

A törvénymódosítás révén azt kívánta elérni a kormány, hogy szigorodjon a pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó ellenőrzési rendszer, és növekedjen a jegybank hatásköre a közelmúlt brókerbotrányaihoz hasonló esetek elkerülése érdekében. A törvényjavaslat egyik legfontosabb passzusa az, amelynek alapján a Magyar Nemzeti Bank legalább három évente átfogó vizsgálatot végezne a pénzügyi szolgáltatóknál – köztük a brókercégeknél is.

A vizsgálatok eredményétől függően az MNB nagyobb bírságot is kiszabhatna. A javaslat az ellenőrzések lefolytatásánál is szabadabb kezet engedne a jegybanknak: például a helyszíni felügyeleti vizsgálat haladéktalanul is megtartható, és belép az eszköztárba a rendkívüli célvizsgálat lehetősége is. A javaslat másik kulcseleme, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) által fizetendő kártalanítás mértékét 100 ezer euróra emeli és kiterjeszti azokat az eseteket is, amikor az alap rendkívüli befizetési kötelezettséget rendelhet el.

A kormányzat az áprilisban benyújtott törvényjavaslat mellett több fronton is erősíteni próbálja a pénzügyi szolgáltatók ellenőrzését. Felvetődött például az is, hogy a könyvvizsgálók kontrollját szigorítani kell. A korábban nyilvánosságot kapott terv szerint pedig a KELER-nél is el kell érni a számlák ügyfelenként való nevesítését: ennek gyors megvalósításáról ugyanakkor lapunk információi szerint egyelőre lemondtak, egy ilyen projekt megvalósítása ugyanis jelentős informatikai-, anyagi- és időráfordítással jár.

A kétharmados törvényt leszámítva pörgött a döntéshozatal. Felülírták a régi adósságképletet, feles döntéssel elhalasztották 2020-ig az egykulcsos társasági adó bevezetésének kétharmaddal megszavazott, eredetileg 2016-ra szóló kötelezettségét valamint 2017-re tolták ki a szociális temetés (legutóbb 2016-ra halasztott) bevezetését a honatyák a költségvetést megalapozó salátatörvény elfogadásával. A törvényben döntöttek a reklámügynökségi bónuszok betiltásáról, és egyúttal 15 százalékos, a hirdető által fizetendő jutalékot határoztak meg a reklámügynökségnek, valamint kikötötték, hogy a hirdetést 30 napon belül ki kell fizetni.

A most elfogadott változtatások szerint az Eximbank hitelét más kölcsön kiváltására is fel lehet majd használni, és a pénzintézet részt vehet majd kockázati tőkebefektetésekben is. Határoztak a honatyák a Stabilitási Számla átmeneti könnyítéséről is: a júliustól egy éven át a számlákra érkező illegális pénzeket már egy éven után fel lehet majd venni 10 százalékos adó megfizetése mellett.

Lázár korábban azt jelezte: a törvény az Európai Bizottság elvárásai alapján készül, és a közbeszerzésekről szóló uniós irányelv is várhatóan szigorodni fog a következő években.

Lázár korábban azt jelezte: a törvény az Európai Bizottság elvárásai alapján készül, és a közbeszerzésekről szóló uniós irányelv is várhatóan szigorodni fog a következő években.

-->