Magyarország felzárkózó pályán

A magyar gazdaság tavaly közelebb került az Európai Unió fejlettebbnek számító országaihoz, miután az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP-ben jelentős növekedést értünk el. Tavaly az EU átlagának 68 százalékát tette ki az egy főre eső GDP Magyarországon, ami két százalékpontos növekedést jelent egy év alatt. Ez egyben azt is jelenti, hogy hosszú idő után, a világgazdasági válság kitörése óta most először közeledett érdemben a magyar gazdaság az EU-hoz.

A jó gazdasági teljesítmény ellenére a lakosság egyelőre nem nagyon érezheti a kedvező fejleményeket. Az egy főre jutó fogyasztás még most is csak az uniós átlag 62 százalékán áll, ebben pedig 2011 óta nincs semmilyen változás, vagyis a gazdasági növekedés ellenére a lakossági fogyasztás nem közeledik az uniós átlaghoz, az ahhoz mért közel 40 százalékpontos lemaradás pedig igen jelentős.

Nem csoda, hogy a reálkonvergencia ellenére nem közeledtünk a lakossági fogyasztásban az unióhoz – mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza. A tavalyi 3,6 százalékos gazdasági növekedésben a beruházásoknak volt kulcsszerepe, és nem a fogyasztásnak, ebből következik, hogy az egy főre jutó fogyasztásban nincs felzárkózás az uniós átlaghoz. A magyaroknál kevesebbet csak a horvátok (59 százalék), a románok (55) és a bolgárok (49) fogyasztottak tavaly az Eurostat szerint. A régiós országok közül Szlovákia és Lengyelország lakosai is sokkal többet vásárolnak: náluk 74 százalékos az egy főre jutó fogyasztás az uniós átlaghoz képest.

Németh Dávid úgy véli, hogy idén fordulat következhet, ami jövőre is kitarthat. Szerinte a lakossági fogyasztás emelkedő pályára áll, így van esély arra, hogy ebben is megindul egy felzárkózás az Európai Unió átlagához, miközben a GDP-ben is közeledhetünk. A két százalékpontos felzárkózási ütem nem lesz tartható, de 1-1,5 százalékkal közelebb kerülhet a magyar GDP az unióéhoz évről évre – prognosztizálta Németh Dávid. A rendszerváltás óta átlagosan erre az ütemre képes a magyar gazdaság, ami a következő tíz évben még tartható. Németh Dávid megjegyezte, hogy ennél gyorsabb is lehetne a felzárkózási ütem a fejlettségi szintünk alapján.

Lengyelország például 2012-ben utolérte a magyar gazdaságot, azóta pedig ugyanolyan fejlettségi szinten áll, mint Magyarország. A lengyelek konvergenciája sokkal gyorsabb, mint a magyar, mert sokkal alacsonyabb szintről indultak a rendszerváltáskor – mutatott rá Németh Dávid. A helyzetet jól mutatja, hogy még tíz évvel ezelőtt is fele akkora volt a lengyelek egy főre jutó GDP-je, mint az EU-átlag, miközben Magyarország már akkor 62 százalékon állt (vagyis mi azóta mindössze 6 százalékpontot javítottunk). Ehhez képest ők sokat fejlődtek, nálunk viszont a válság után nagyon lassú volt a felzárkózás. Szlovákia a 2004-es 57 százalékról egy évtized alatt közel 20 százalékponttal került közelebb az EU-hoz, Románia pedig 34 százalékról 54-re kapaszkodott fel.

Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a legtöbb régiós országban hosszú távon gyorsabb a felzárkózás, mint Magyarországon, a tavalyi év viszont fordulatot hozott. A hazai felzárkózás üteme azonban lassulhat, ha nem javul érdemben a potenciális gazdasági kibocsátás, és a mostani egyszeri növekedésösztönző intézkedések kifutásával nem lesz több tartós alapja a bővülésnek.

Luxemburg az élen

Az Európai Unió országai közül Luxemburg teljesít a legjobban: ott az uniós átlag 140 százalékát teszi ki az egy főre jutó fogyasztás, a GDP pedig több mint 2,6-szorosa az átlagnak. Németország áll a dobogó második helyén, itt 24 százalékkal magasabb a fogyasztás, mint az átlag, a harmadik pedig a szomszédos Ausztria, ahol 21 százalékkal vásárolnak többet az emberek egy átlagos európainál. Dánia, Belgium és Svédország is jobban teljesít, miközben a periférikus euróövezeti országok nem tudták elérni az uniós átlagot.