Visszatért az infláció

Nyolc hónapnyi csökkenés után májusban újra emelkedett a fogyasztóiár-index a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint.

Az infláció visszatérése rögtön meglepetést is okozott, hiszen máris 0,5 százalékos áremelkedést mért a hivatal, miközben az elemzők csak 0,1–0,2 százalékos drágulásra számítottak. Áprilisban még 0,3 százalékkal csökkentek az árak, vagyis az index egy hónap alatt nagyot ugrott. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az infláció visszatérését támogatta az üzemanyagárak átmeneti korrekciója, a harmadik rezsicsökkentés részleges kikerülése a bázisból, valamint a dohánytermékek drágulása, amit a jövedéki adó emelése okozott. A szeszes italok és dohánytermékek 3 százalékkal drágultak egy év alatt.

Nem csak az inflációs főindex, hanem a maginfláció (ami kiszűri például a rezsicsökkentés hatását) is emelkedett, igaz, ez csak minimálisan. Az áprilisi 1,2 százalékról 1,3-ra gyorsult a maginfláció, ami továbbra is visszafogott áremelkedési nyomást jelez. Az éves inflációs indexet továbbra is lefelé húzta a rezsicsökkentés és az olajárak esése, de már nem olyan mértékben, mint korábban. A háztartási energia ára már csak 2,6 százalékos csökkentés mutat éves szinten, havi alapon azonban már stagnált. Ennél is szembetűnőbb, hogy az üzemanyag ára tavaly májushoz képest még most is 8 százalékkal alacsonyabb, de idén áprilishoz képest közel 4 százalékkal drágult. A benzin, az élelmiszer és a ruhák havi szintű áremelkedés miatt a fogyasztóiár-index egy hónnap alatt 0,7 százalékkal emelkedett az áprilisi 0,4 után. Ennél gyorsabb havi szintű áremelkedésre utoljára több mint két évvel ezelőtt, 2013 elején volt példa.

A növekvő infláció ellenére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusban is folytathatja három hónapja tartó kamatcsökkentési ciklusát. Gárgyán Eszter, a Citi elemzője ebben a hónapban is 15 bázispontos kamatvágásra számít, így 1,5 százalékra csökkenhet a ráta. Az elmúlt egy-két hónapban azonban felerősödtek azok a várakozások, amelyek szerint az MNB még lejjebb vágja a kamatot. Erre azért is lehet lehetősége, mert az infláció tartósan alacsony, és még hosszú ideig elmaradhat a jegybank 3 százalékos céljától. Ugyanakkor egyre több a külpiaci kockázat, és a forint is gyengélkedik, ami korlátozhatja a vágások terét.

A gazdasági minisztérium szerint a következő hónapokban a májusi indexhez hasonló áremelkedés várható. Ez a dohánytermékek további drágulására, az élénkülő belső keresletre és az Egységes Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer (EKÁER) piactisztító hatására vezethető vissza. Egyelőre az idei évben a májusi emelkedéssel együtt is átlagosan 0,6 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, de az inflációs éves átlagban is visszatérhet idén a pozitív tartományba. Elemzők éppen a magas májusi index miatt emelték meg az inflációs előrejelzésüket, és már kezdenek eltűnni a negatív éves átlagot feltételező prognózisok.

Szakértők arra számítanak, hogy a rezsicsökkentés teljes kifutásával tovább fognak emelkedni az árak. Gárgyán Eszter úgy véli, hogy decemberre már a 2,5 százalékos is elérheti az áremelkedési ütem, és a jövő év első negyedévében megközelítheti az MNB 3 százalékos célját. Mások azonban ennél alacsonyabb, 2 százalék körüli drágulást feltételeznek 2015 végére, így a célt is csak később éri el a mutató.

Vége a negatív indexeknek

Utoljára 2013 novemberében volt magasabb az infláció, mint idén májusban. Akkor 0,9 százalékkal nőttek az árak, azóta azonban folyamatosan nulla százalék közelében vagy az alatt volt az index. Ezt elsősorban az magyarázta, hogy a kormány a rezsicsökkentéssel eltüntette az áremelkedést, később pedig a globális energiaárak csökkenése húzta még lejjebb a fogyasztói árakat. Az indexet mélyen tartotta az is, hogy egész Európában alacsony az áremelkedési nyomás, így az importált infláció alacsony. Az index 1974 óta nem állt olyan alacsony szinten, mint az elmúlt hónapokban.