Elhalasztott vásárlások dobhatták meg a kiskereskedelmi forgalmat

A kiskereskedelmi forgalom volumene 2015 májusában a nyers adat szerint 4,4, naptárhatástól megtisztítva 5,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest a KSH szerint.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője szerint a nem élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom csaknem 10 százalékos bővülése jelzi, hogy a háztartások most pótolják az elmúlt években elhalasztott vásárlásokat. Hozzátette ugyanakkor, hogy a májusban is gyengélkedő élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem részben a vasárnapi boltbezárás eredménye. Ez az a termékcsoport, amelyben nem lehet a végtelenségig

Elmondta: az üzemagyagok drágulása miatt érthető, hogy az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma még áprilisban 9,3 százalékkal, májusban pedig csak 5,6 százalékkal nőtt.

Az elemző szerint a szektorban pozitívak a kilátások, ezért arra számít, hogy a kiskereskedelmi forgalom 5-6 százalékos növekedése az év végéig kitart.

Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szintén úgy vélekedett, hogy a bővülés fő összetevője a sok elhalasztott vásárlás miatt a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelem növekedése. A válságot és a lassú kilábalást leginkább a nem élelmiszer jellegű termékek értékesítései sínylették meg, így a fellendüléssel ezek eladásai megugorhattak - vélekedett. Az élelmiszer jellegű kiskereskedelem növekedése ugyanakkor lassult májusban, ezért a főindex is mérséklődött - tette hozzá.

Balatoni András elmondta: a lakossági bizalom szintje - ami az elmúlt időszakban kissé csökkent - továbbra is historikusan magas szinten van. Ez azt jelenti, hogy az emberek bíznak a jövőben, azaz rendelkezésre álló jövedelmük nagyobb részét költik el és kevesebbet fordítanak megtakarításra, illetve hitelek visszafizetésére - fejtette ki. Ennek köszönhetően a vásárlóerő bővülése egyre jobban átgyűrűzik a kiskereskedelmi forgalomba és a fogyasztásba - tette hozzá.

Az ING vezető elemzője kiemelte: az online pénztárgépek bevezetése miatt a kiskereskedelmi forgalomban százmilliárd forintos nagyságrendű fehéredés is folyik az áfa-bevételek növekedése által. Mindez a szakértő szerint "fűti" a kiskereskedelmi adatot, a fogyasztási adatokra azonban nincs hatással, mivel a statisztikai hivatal a hazai össztermék (GDP) számításakor figyelembe veszi az "informális fogyasztást" is, azaz számol egy kicsit a szürke- és feketegazdasággal is.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint kedvező a májusi 4,4 százalékos éves növekedési ütem, a 3-4 százalékos bővülés nemzetközi viszonylatban is jó eredménynek számít.

Kiemelte, hogy a webáruházak eladásai 130 százalékot meghaladóan növekedtek, amellyel Magyarország a nemzetközi trendet követi. Bár az ágazat súlya 3 százalék körüli, azonban a ruházati piac is "csak" 5 százalékos arányt képvisel a teljes kiskereskedelmi forgalomban.

Átlag alatti a növekedés az élelmiszereknél és a bútoroknál, tartós műszaki cikkeknél - ismertette az OKSZ főtitkára, hozzátéve: fontos látni, hogy az élelmiszerek kisebb kilengéssel követik a kereskedelmi folyamatokat, mivel "enni kell", egy válságos időszakban az élelmiszer az utolsó, amiből kevesebbet vesznek a családok.

Vámos György elmondta: a kiskereskedelmi forgalom bővülése hátterében egyrészt a 2-3 százalékos reálkereset növekedés áll, másrészt érzékelhető az online pénztárgépek bevezetésének piactisztító hatása is.

A főtitkár várakozásai szerint a második félévben mérséklődik a növekedési ütem az online pénztárgép rendszer hatásának kifutása miatt, azonban így is 3-4 százalék körüli bővülés várható, és az éves kiskereskedelmi mérleg is mindenképp pozitív lesz - tette hozzá.

Hozzátette: a hőség kissé visszafogja a vásárlásokat, az emberek nyaralnak, vagy kevésbé mozdulnak ki, azonban nem biztos, hogy ez meglátszódik a statisztikában.