Nem engedik reálértéken felül nőni a nyugdíjakat jövőre

Az Orbán-kormány előző ciklusában meghozott törvénymódosítás értelmében mindig a következő évi becsült (tehát nem a valódi) inflációhoz igazítják a nyugdíjemelést. Ha az év második felében kiderül, hogy a pénzromlás üteme nagyobb, mint az előrejelzés, akkor visszamenőlegesen kifizetik a különbözetet. A lényeg, hogy a nyugdíjak reálértéke nem romolhat. Viszont nőhet, ha a kormány – ahogy az előző években rendszeresen – túltervezi az inflációt – írja a Népszabadság.

A lap emlékeztet rá, az elmúlt években a kormány jelentősen túlbecsülte az infláció várható mértékét (2013-ban például a kabinet 5,2 százalékot emelt, ennek harmada volt a tényleges infláció, így a nyugdíjak reálértéke nőtt, jövőre viszont fordul a kocka.

Az NGM által 1,6 százalékra belőtt inflációval szemben az MNB elemző gárdája már 2,5 százalékos pénzromlást lát, a Századvég gazdaságkutatói maguk is 2,6 százalékra tették a lécet.

Érdekesség, hogy a büdzsé tervezésekor, márciusban még 2,5 százalékos inflációs pályával számolt az NGM is, éppen annyival, amennyit most az MNB jósol.

Banai Péter Benő, az NGM államtitkára azzal magyarázta az MNB és a saját prognózisuk közötti eltérést, hogy szerint jövőre az olajárak még emelkednek, a rezsicsökkentés eddig elért eredményei állandósulnak, s legfeljebb a normál piaci folyamatok húzhatják ide-oda az inflációt.

A tárca konzervatív felfogásban tervezte a 2016-os büdzsét, s az államtitkár felsorolva a jövő évi szociális vívmányokat hozzáteszi, hogy stabil és kiszámítható gazdaságpolitikát kívánnak ezután folytatni.

Banai Péter Benő szerint ez elemi érdekünk, mert a hitelezők is elvárják a fiskális fegyelmet. Emlékeztetett arra is, hogy jelenleg hét, de jövőre Nagy-Britannia és Franciaország csatlakozásával már legalább kilenc ország ellen folytat majd az unió túlzottdeficit-eljárást.

Ehelyett nálunk folytatódik az államadósság leépítése, és a költségvetési hiányt sem engedik két százalék fölé. Ebben segít, hogy a szakértők egybehangzó véleménye szerint hosszú távon fenntarthatatlan nyugdíjrendszer kifizetéseit „megfogják". Öt éve nőnek ugyanis a nyugdíjak a rászorultságtól vagy megérdemeltségtől függetlenül. A plusz pénzt pedig a társadalom aktív tagjainak kell kitermelniük, s mivel a foglalkoztatottság mértéke a közmunkásokkal nőtt, az ő bérük után befizetett szociális járulék mértéke édeskevés a nyugdíjkassza mérhetetlen étvágyához képest.