Súlyos szakemberhiány a NAV-nál

A lap birtokába került dokumentumból, melyet a NAV készített a felettes szervként eljáró Nemzetgazdasági Minisztériumnak, az derül ki, hogy az alacsony fizetések miatt tömegesen vándorolnak el a szakemberek a hivataltól. Úgy számolnak, hogy sok-sok pénzt buknak a szervezetnél, mert nem sikerült rendezni az illetmények megállapításáról szóló jogszabályi hátteret – írja a lap azzal a megjegyzéssel kiegészítve: íme, egy adalék az elnök, Vida Ildikó lemondásához.

A lemondott elnök a munkatársainak hétfőn írt levelében döntését egyebek mellett azzal indokolta, hogy késik a NAV-os életpályamodell bevezetése. Az adóhatóság munkatársaira ugyanis a mai napig nem vonatkozik az új Hszt., azaz a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló, megújított törvény.

A jogszabály fekteti le az új illetményrendszert, amelynek alapján a rendőrségnél, a katasztrófavédelemnél, a terrorizmus elleni szerveknél megállapítják a fizetéseket. A törvény a NAV-ra is vonatkozik, kivéve pont az illetményrendszert.

Az adóhatóságnál dolgozók illetményére speciális szabályok vonatkoznak, az ő fizetésüket másképpen állapítják meg, mint egyébként a köztisztviselőkét vagy a hivatásosokét. A döntéshozóknak még abban nem sikerült dűlőre jutniuk, hogy megmaradjon-e a NAV kivételezett helyzete és ha igen, akkor milyen mértékben.

Az új Hszt. minden korábbinál jobb helyzetbe hozza azokat, akik az államtól kapják a fizetésüket. Az, hogy a NAV-nál nem tudják a jogszabály szerint kiszámolni a fizetéseket, a Vidáék által készített feljegyzés szerint jelentős károkat okozott a szervezetnek. Elvileg a pénzügyőröknek már most júliustól emelkedett volna az illetményük. A kormányzati szándék szerint az adóhatóság teljes testületében, tehát a hivatásosoknál és a kormánytisztviselőknél is egyszerre vezessék be a Hszt. szerinti illetményt. Erre terv szerint 2016 januárjában kerülne sor, tehát a pénzügyőrök fél évig komoly pénztől esnek el. Havi szinten és fizetési fokozattól függően ez 70-160 ezer forintot jelent. Ez különösen azoknak a középfokú végzettséggel rendelkezőknek fájhat, akik minimálbér körüli illetményből élnek jelenleg.

Az NGM-nek írt feljegyzésben az adóhivatal vezetői rögzítették, ők is azon az állásponton vannak, hogy a pénzügyőröktől nem lehet külön kezelni a kormánytisztviselők ügyét. Mint írták: a NAV tekintetében egyedüli megoldásként csak az egységes NAV-életpálya fogadható el, egységes bevezetési határidővel.” A Figyelő cikk szerint az NGM és az adóhatóság közötti diszharmonikus viszonyt sejtet Vida Ildikóék azon állítása, miszerint „minden más megoldás a NAV működésébe vetett kormányzati bizalmat kérdőjelezi meg”. Mint írták, a hatékony együttműködés belső bérfeszültség mellett nem valósulhat meg; biztosítani kell hogy az azonos jellegű tevékenységet ugyanolyan körülmények közt végzők azonos szintű bérben részesüljenek. Máskülönben a pénzügyőrök másfélszer többet keresnének, mint a kormánytisztviselők, miközben az utóbbiak hozzák a NAV által kezelt bevételek 89 százalékát.

A bérfeszültség már most is jelentős károkat okozott a szervezetnek, mely egyre nehezebben boldogul az utánpótlás biztosításával. Mint kiderült, csak tavaly annyian hagyták el a NAV-ot, ahányan a nyugat-dunántúli régió adóztatási szervénél dolgoznak összesen. Ez elképesztő mértékű elvándorlási hullámot jelent. A lap névtelen forrásra hivatkozva azt írja, a az adónyomozók például jellemzően a rendőrséghez igyekeznek visszakerülni, de a versenyszektor bír a legnagyobb csáberővel.
A gárdában jelenleg főként fiatalok és nyugdíj előtt álló dolgozók vannak, a középkorú szakemberekben nagy a hiány. A helyzet a fővárosban és Pest megyében a legaggasztóbb, pedig ez a régió szállítja az adóbevételek meghatározó részét.

A januári illetményemelést lehetővé tevő javaslat ősszel kerül a parlament elé, bár korábban arról volt szó, hogy már a nyár közepére elkészül a törvénytervezet. Az nem világos, hogy a NAV vagy az NGM miatt késik-e a tervezet, de a Figyelő szerint nyilvánvaló, hogy valakik akadályozzák az ügy előrehaladását. A késlekedéshez hozzájárulhatott, hogy az adóhatósás sokáig küzdött a különleges jogállás fenntartásáért annak érdekében, hogy megőrizhessék a speciális illetményszabályokat. A politikai vezetés azonban ezt nem támogatta – tudta meg a lap.