Folytatódhat az elnéptelenedés

A kisebb településeken 30 kilométeres körzetben nincs megfelelő munkahely és közlekedés – mondta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. A szakértő azt prognosztizálja, hogy a következő években sorra fognak megszűnni az aprófalvak, különösen azok vannak veszélyben, ahol már most is nagyon kevesen élnek.

Legjelentősebben, 14 százalékkal az aprófalvak (vagyis az 500 főnél kevesebb lakosú községek) népessége csökkent az elmúlt 14 évben a Központi Statisztikai Hivatal szerint, ezeket a településeket fenyegeti leginkább az elnéptelenedés. Budapesten csak 1 százalék körül csökkent a lakosság száma az ezredforduló óta, a városokban viszont 2-4 százalékos mérséklődést mért a KSH.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) az elnöke szerint is csak úgy állítható meg az elnéptelenedés a kisebb településeken, ha munkahelyeket teremtenek. Erre egyedül a vidékfejlesztés adhat esélyt – mondta. Ha a következő, 2014–2020-as uniós ciklus forrásait egy vidékfejlesztési stratégia mentén használjuk fel, akkor a magyar vidéknek lesz esélye a felemelkedésre. Ezzel Gémesi szerint megállítható lenne a népesség gyors csökkenése a falvakban, de ha a forrásokat másképp használják fel, akkor erre nem lesz esély.

A problémát Schmidt Jenő részben abban látja, hogy 2007 és 2013 között pont azok a térségek kapták a legkevesebb pénzt, ahol a legtöbb az aprófalu, és amelyeknek a legnagyobb szüksége lett volna a forrásokra. A Dél-Dunántúlon, Borsod és Nógrád megyében különösen rossz a helyzet a TÖOSZ elnöke szerint, aki úgy látja: sürgősen lépéseket kell tenni azért, hogy megakadályozzuk az elnéptelenedést ezekben a térségekben.

– A dél-dunántúli kisvárosokban úgy állítható meg a folyamat, ha új munkahelyek létesülnének, ami csak az állam segítségével oldható meg. Schmidt Jenő azonban úgy véli, hogy nem közfoglalkoztatásra lenne szükség, hanem arra, hogy a pontszerű fejlesztés helyett nagyobb területeken történjenek beruházások az infrastruktúrába, a humánszolgáltatásokba és az oktatásba. Kiemelte, hogy olyan munkára van szükség, amely hozzáadott értéket teremt, ehhez pedig elengedhetetlen az oktatás fejlesztése.

Egy faluban ma arányosan feleannyi vállalkozás van, mint egy városban, és harmadannyi, mint Budapesten. Az ott élők szja-alapja 20-30 százalékkal alacsonyabb, mint az országos átlag.

Schmidt Jenő kiemelte: a következő években nagy feladat lenne a vidék fejlesztése, a folyamat megállítása, ami ha nem történik meg, akkor a teljes leszakadás vár egyes területekre. Az új operatív programok alapján a TÖOSZ elnöke most nem látja, hogy a folyamat megfordítására törekednének, pedig lenne forrás a következő uniós fejlesztési ciklusban erre. A MÖSZ vezetője ennek kapcsán azt emelte ki, hogy a forrásokat mindenféle diszkriminációtól, pártállástól függetlenül kellene szétosztani. Nem szabad előre eldönteni, hogy kinek kedvezünk, és kinek nem – hangsúlyozta.

Gémesi kiemelte: gyenge önkormányzatokkal nem lehet megállítani az elnéptelenedést, amelyek erősen kiszolgáltatott helyzetben vannak, és a túlélésre játszanak. „Erősíteni kell a polgármestereket, akiknek nem csak a közmunkaprogram keretein belül kellene feladatot adni, mert ennél sokkal többet tudnának tenni a vidék felemelkedéséért” – hangsúlyozta a MÖSZ elnöke. Csak úgy lehet sikeres a vidékfejlesztés, ha a polgármestereket is bevonják ebbe – tette hozzá.

Gémesi egyelőre nem látja, hogy visszafordulna az elnéptelenedés a kisebb településeken, jó esetben lassulhat a folyamat. Szerinte nem lehetne az uniós forrásokat leginkább a nagyvárosok fejlesztésére fordítani, mert ha a falvak alig kapnak pénzt, akkor ez csak felerősíti a tendenciát. A MÖSZ elnöke úgy látja, hogy arányosan kellene szétosztani a forrásokat.

Mire lenne szükség?

Miután csökken a népesség, fel kell vetni a bevándorlás kérdését is – mondta Schmidt Jenő, aki hangsúlyozta, hogy nem az afrikai bevándorlókra gondol. Az országon belüli vándorlást – a városokból a falvak felé – azonban lehetne segíteni, de ez elsősorban megélhetési kérdés. Amíg csak a városokban és az agglomerációban lehet megélni, addig nem fog növekedni a falvak népessége – fejtette ki. Az egyensúly a városok és a falvak népessége között legalább 10-15 év alatt állhatna helyre újra, egy jó stratégiával – tette hozzá. A TÖOSZ elnöke kiemelte: a depressziós térségek esetében szorgalmazni fogjuk egy átfogó cselekvési terv megvalósítását. Gémesi György, a MÖSZ elnöke pedig kiemelte, hogy egységes romastratégiára is szükség volna. Olyan program kellene, amely a kultúrában, az oktatásban és a sportban is segít felzárkóztatni ezeket az embereket – vélekedett.