Meglepő inflációs adat

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál – közölte a KSH. Ez kisebb meglepetés: a Bloomberg konszenzusában az elemezők a júniusi 0,6 százalék után 0,5 százalékot vártak – leginkább az élelmiszerek árcsökkenésének és az energiaárakból eredő inflációs nyomás mérséklődésének köszönhetően.

Az okok ugyanezek, a mértékek azonban nagyobbak lettek, júliusban ugyanis – az előző hónaphoz képest – az árak átlagosan nem változtak. Az élelmiszerek ára 1,1 százalékkal csökkent, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 6,1 százalékos árcsökkenésének következménye. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal mérséklődött.

A legnagyobb mértékben, 0,9 százalékkal a szolgáltatások drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6,9 százalékkal kellett többet fizetni a KSH szerint. Kisebb mértékben, 0,3 százalékkal drágultak a szeszes italok, dohányáruk és a tartós fogyasztási cikkek. Az egyéb cikkek ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a járműüzemanyagoké 0,7 százalékkal. A háztartási energia ára nem változott. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkekért 2,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

Ennek eredőjeként az éves árindex is csökkent, nem meglepő módon – a januári adóemelések következtében – a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt, az üzemanyagoké és a háztartási energiáé csökkent. Az előző évihez képest az élelmiszerek ára 0,9 százalékkal emelkedett (júniusban még 1,4 százalékos növekedés mutatott a legnagyobb súlyú termékkör árindexe).

A szeszes italok, dohányáruk 3,9 százalékkal drágultak. A szolgáltatásokért átlagosan 1,9 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6,3 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek átlagosan 1,0 százalékkal drágultak, miközben a ruházkodási cikkek ára 0,2 százalékkal mérséklődött.

Az egyéb cikkekért (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) 2,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagok ára 8,4 százalékkal esett vissza. A háztartási energia ára átlagosan 2,7 százalékkal csökkent, ezen belül az elektromos energiáé 5,7, a távfűtésé 3,4 százalékkal.

A maginfláció 1,3 százalékra gyorsult csupán, ami szintén meglepetés: az elemzők ennél nagyobb ütemet vártak, a júniusi 1,2 százalékot követően.  Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az alig emelkedő maginfláció továbbra is az árnyomás hiányára utal. 

Az Erste Bank elemzői Barczel Vivien és Ürmössy Gergely úgy vélik: a vártnál gyorsabban lassuló inflációs ráta elsősorban szezonális hatásoknak köszönhető, hiszen havi összevetésben az élelmiszerek, illetve a ruházati cikkek ára csökkent. Az elemzők felhívták a figyelmet arra is, hogy a júliusban a benzinkutakon látott üzemanyagár csökkenés egyelőre még nem tükröződik a Statisztikai Hivatal által gyűjtött adatokban, így a hatás először valószínűleg az augusztusi adatokban jelenhet meg.

Az idényáras élelmiszerek árainak havi alapon mért csökkenése miatt az élelmiszerárak  emelkedése 1,4 százalékról 0,9 százalékra mérséklődött, 3,9 százalékkal drágultak szeszes italok, dohányáruk, 1 százalékkal nőttek a tartós fogyasztási cikkek, valamint 1,9 százalékkal a szolgáltatások árai. Az egyéb cikkek 12,8 százalékkal lettek olcsóbbak, ezen belül 8,4 százalékkal zuhantak az üzemanyagok árai, míg a háztartási energiaárak 2,7 százalékkal mérséklődtek, a ruházkodási cikkek ára pedig 0,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Suppan Gergely is osztja a véleményt, szerinte az üzemanyagárak emelkedése miatt akövetkező hónapokban újra 0 százalék közelébe ereszkedhet az infláció. Az elemző októberben 1 százalék közelébe emelkedő rátát vár, és úgy véli decemberben kissé 2 százalék fölé gyorsulhat az árak növekedési üteme, így idén 0,3 százalékos áremelkedési ütemre lehet számítani. Az Erste elemzői is ugyanilyen mértékre számítanak, azonban hozzáteszik: ezt érdemben befolyásolja az olaj világpiaci árának alakulása. Ha a fekete arany ára érdemben csökken és tartósan nyomott szinten marad, ezzel magával rántva a hazai üzemanyagárakat, akkor nem elképzelhetetlen, hogy újra negatív előjelű inflációs számokat látunk majd – jósolják.

Az elemzők úgy vélik, a kedvező inflációs kilátások és a lefelé mutató kockázatok ellenére az MNB nem nyúl majd az alapkamathoz.  Suppan Gergely szerint mivel az infláció középtávon továbbra sem éri el a 3 százalékot (jövő év végi várakozása 2,7 százalék), az MNB tartósan alacsonyan tarthatja az alapkamatot. Legkorábban jövő ősszel vár a Takarékbank kisebb kamatemelést.

A kiszámíthatóságot erősíti a mérsékelt infláció, a családok és a vállalkozások is könnyebben tudnak tervezni a hosszú ideje stabil áraknak köszönhetően - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataira reagálva kedden az MTI-vel. A tárca szerint 2015 egészében nulla százalék körül alakulhat az infláció.

Kiemelik: az árak alakulásban főként a harmadik rezsicsökkentés és az alacsony olajárak szerepe meghatározó, az árindexet visszafogja az európai deflációs környezet és az Oroszország elleni embargó hatása is.

Az árszínvonal mérséklődésével növekszik a bérek és a nyugdíjak reálértéke, tehát a háztartások által elkölthető jövedelem, amely a fogyasztás élénküléséhez és gazdasági fellendüléshez vezet - írták. A gyakorlatban ez például azt jelenti, hogy az alacsonyabb olajárnak köszönhetően a fogyasztók rendelkezésre álló jövedelmük kisebb hányadát fordítják üzemanyag-beszerzésre, ami egyéb fogyasztási cikkek vásárlását és a megtakarítások gyarapodását eredményezi.