Indul az öntözésfejlesztési program

A gyakorlatban csak most induló, 2020-ig tartó uniós támogatási ciklus végéig mintegy 54 milliárd forint áll rendelkezésre öntözésfejlesztési célokra Magyarországon – áll az Európai Bizottság által a napokban jóváhagyott, Magyarország által a 2014–2020-as időszakra benyújtott vidékfejlesztési programban.

„A bizottság álláspontja a tárgyalások során az volt, hogy az öntözött területek nagysága európai szinten megfelelő. Ezért Brüsszel a további területek növelése helyett inkább az öntözés hatékonyságára, a környezeti feltételek javítására fordította volna a forrásokat” – mondta el lapunknak Kis Miklós Zsolt. A Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára hozzátette: „A magyar álláspont ettől eltért, úgy gondoltuk, hogy Magyarországon jelentősen növelni kell az öntözött területek nagyságát is, újabb területeket bevonva a programba.”

Az államtitkár kijelentette: a magyar termőterület nagyon kis részét öntözik. „A most kezdődő programban 54 milliárd forint juthat öntözésfejlesztésre. Nem gondolom azt, hogy ez az összeg elégséges gyökeres és mélyreható változásokat előidézni, ám más támogatásokkal és magánforrásokkal együttvéve már képes az öntözött területet érdemben növelni” – fogalmazott az államtitkár.

Jelenleg mintegy 72 ezer hektáron termesztenek zöldséget Magyarországon, ennek mintegy 60-65 százalékát öntözik valamilyen formában, sok helyütt ráférne a rendszerre a korszerűsítés – mondta el a Világgazdaságnak Ledó Ferenc. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke szerint a gyümölcsösök esetében ennél rosszabb az arány, itt 25-30 százalékra tehető az öntözött területek nagysága. Utóbbiak esetében az is probléma, hogy gyakorta dombos területeken vannak, itt az öntözést jóval költségesebb kialakítani, mint az alföldi, sík vidékeken.

Ledó Ferenc kijelentette: a mostani forráselosztásnál azt a más országokban már működő rendszert kellene figyelembe venni, amely szerint az állam feladata a víz elvezetése a termőföldig, onnan pedig a termelő feladata – szabályozott keretek között – az öntözés végberendezésének kiépítése. Az elnök szerint ugyanakkor az ilyen fejlesztések számos kérdést vetnek fel. „Az öntözési beruházások hosszabb távon térülnek meg, ám a gazdálkodás leggyakrabban bérelt földön történik. Kérdés, hogy mi lesz a lejáró bérletekkel, vállalják-e a gazdálkodók a rendszer kiépítését más tulajdonán” – fűzte hozzá Ledó Ferenc.

Arra a kérdésre, hogy elegendő-e a szóba jöhető 54 milliárd forint, kijelentette: nagyjából 50 százalékos támogatásintenzitással számolva százmilliárd juthat az öntözés fejlesztésére. Ebből 300-400 ezer hektárnyi területet is öntözhetővé lehetne tenni. Figyelembe véve, hogy ma Magyarországon hozzávetőleg 100 ezer hektárt öntöznek csak, ez óriási előrelépés lenne” – fogalmazott az elnök. Emlékeztetett: a FruitVeb korábban meghirdetett célja, hogy 2020-ig egymillió tonnával növelje a zöldség-gyümölcs ágazat a kibocsátását. Ha sikerül ennyi területet öntözés alá vonni, ez a meglévő, művelt területeken is elérhető növekmény lenne.