Lecsúszott Magyarország a versenyképességi rangsorban

A Világgazdasági Fórum legfrissebb versenyképességi rangsorában Magyarország három helyet rontott, így most a 63. helyet foglalja el. Ezzel a ország az Európai Unió 24. legversenyképesebb állama, mindösszet Ciprust (65.), Szlovákiát (67.), Horvátországot (77.) és Görögországot (81.) előzi meg.

A világ legversenyképesebb országa továbbra is Svájc, a második Szingapúr, míg a harmadik az Amerikai Egyesült Államok, ezzel nincs változás a dobogón. A legversenyképesebb uniós országok egy helyet javítva Németország (4.) és a három helyet javító Hollandia (5.).

Magyarország négy éve nem tud elmozdulni a 60. hely környékéről, ezzel a világ középmezőnyébe tartozik - állapítja meg a Világgazdasági Fórum elemzése. Kiemelik: évek óta probléma a gazdaságpolitikai instabilitás, a korrupció és a túlzott bürokrácia. Gondok vannak a kormányzati transzparenciával és a közpénzek (újra)elosztásának átláthatóságával, ami jelentősen csökkenti a politikába és a gazdaságba vetett bizalmat.

Az alap-, közép- és felsőoktatás színvonala messze elmarad a világ élvonalától. Az adóterhek világszintű összehasonlításban is magasak. Az ország nem tudja megtartani a képzett állampolgárokat, és a fejlettséghez képest nagyok a jövedelmi egyenlőtlenségek. Az alacsony kamatok ellenére nagy a nem teljesítő hitelek aránya, így továbbra is nehéz a hitelhez való hozzájutás, kockázati tőke befektetések pedig szinte alig léteznek. A hazai tulajdonú cégek által megtermelt fajlagos hozzáadott-érték jóval elmarad a külföldi cégeké mögött, az ország leginkább munkaerejével vesz részt a globális termelési láncokban.

Magyarország versenyelőnyei leginkább geopolitikai elhelyezkedéséből és a lakosság viszonylagosan jó egészségügyi állapotából fakadnak - állapítja meg a jelentés. A legjobb versenyképességi pontszámokat az alacsony vámok és nem vám jellegű akadályok miatt kaptuk, vagyis az ország versenyképességi előnyének egy jó része csupán abból fakad, hogy Magyarország az Európai Unió tagja. Ezen kívül érdemes még megemlíteni, hogy a vállalkozások indítása jelentősen egyszerűbbé vált az elmúlt időben.

A régiót tekintve hazánk egy pillérben sem tudta kivívni az első helyet, ellenben csakúgy mint tavaly, idén is 4 pillérben a legrosszabb teljesítményt nyújtotta. A pontszámok alapján kijelenthető, hogy Magyarország legnagyobb régiós versenytársai Bulgária és Románia, amelyek közül az előbbihez áll közelebb.

Romlik az európai versenyképesség

Az Európai Unió versenyképessége tovább romlott a 2014-es 4,74-es átlagpontszámról 4,63 pontra, nagyrészt a máltai, ciprusi és horvát visszaesésnek köszönhetően - derül ki az adatokból. Pontszámokban a tagállamok közül a legtöbbet Csehország (4,53-ról 4,69-re) és Írország (4,98-ról 5,11-re) javított. Az EU két legfőbb versenytársával szembeni lemaradás továbbra is igen tetemes; a 28 tagállam átlagos pontszáma csak egy pillérben jobb, mint Japáné (makrogazdasági mutatók), és csak kettőben előzi meg az USA-t (makrogazdasági mutatók és egészségügy+alapoktatás). Mind a japán, mind az amerikai gazdaság innovációs képessége sokkal jobb, mint egy átlagos európai tagállamé. Az EU-ban csupán Finnország veszi fel innovációs képességben a versenyt mindkét versenytárssal. Az európai gazdaság továbbra is inkább befelé nyitott, a külső piacok mérete elmarad Japánétól és az USA-étól, ami nyilvánvalóan összefügg az innovációs potenciállal.

A 2004-ben, illetve az utána csatlakozott tagállamok csak egy versenyképességi pillérben érik el az EU28 átlagát, a makrogazdasági mutatók terén, még akkor is, ha Görögországot kivesszük a mintából. A kelet-közép-európai országok makromutatói korábban is jobbak voltak, mint a régi tagállamoké; a GDP arányos államadósság jellemzően alacsonyabb a térségben, elsősorban a Balti-államoknak köszönhetően. Bár a kamatok átlagban magasabbak, több tagállam adósbesorolása jobb, mint néhány (jellemzően dél-európai) új tagállamé, és a legtöbb régi tagállamban a GDP arányos költségvetési hiányok alacsonyabbak.

Ennek ellenére számos területen még jelentős a régió lemaradása, különösen az innovációs képesség, az üzleti komplexitás és az intézményi háttér terén. Összehasonlítva a régi tagállamokkal kevés a kutató, alacsony a vállalkozási hajlandóság, továbbra is gyenge a közbiztonság, magas a korrupció és gyenge az érdekvédelem. Még a fejlettebbnek tekinthető új tagállamok (például Észtország vagy Csehország) sem képesek előre lépni ezeken a problémás területeken, ami az elemzők szerint arra utal, hogy Kelet-Közép-Európa felzárkózása a komplex versenyképességi mutató terén még a viszonylag gyorsan növekvő gazdaságokban is hosszú távú folyamat.