Már vizsgálják az MNB-t Papcsákék

A jegybanki ingatlanvásárlások és alapítványok kérdésében átfogó, 1990-ig visszamenő tájékoztatást kér a felügyelőbizottság – mondta Papcsák Ferenc az MTI-nek adott interjújában. Az fb új elnöke kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár Programjának vizsgálata november 15-ére készül el, amelyet a felügyelőbizottság november végén tárgyal. Papcsák Ferenc szerint az előző évek gazdálkodásának, eredménykimutatásainak áttekintése alapján Matolcsy György elnöksége alatt kiszámítható, áttekinthető és nyereséges gazdálkodást folytatott az MNB. Idén az eddigi számok alapján ugyancsak nyereséges évet várnak – tette hozzá. Csak a devizahitelek forintosításán 136 milliárd forint nyeresége keletkezett az MNB-nek, amelyből 100 milliárdot eredménytartalékba tettek. (Más kérdés: a nyereséges működés csak Matolcsy György elnöki tevékenysége óta fontos a jegybanknak, a monetáris politikát előtérbe helyező elődök folyamatosan azt állították, hogy a jegybanki gazdálkodást nem a mérleg szerinti eredmény, hanem az átláthatóság és a működési költségek alapján érdemes szemlélni. Másként fogalmazva: a monetáris politika célfüggvényébe nem kerülhet be a nyereségesség, hiszen az MNB-nek nem lehet célja a profit elérése.)

A felügyelőbizottság a szeptember eleji ülésén a gazdálkodás mellett három fontos témáról, a jegybanki ingatlanstratégiáról, az alapítványokról, valamint az Értéktár Programról is megkezdte a tájékozódást. Az Értéktár Programmal kapcsolatban már el is rendeltek egy vizsgálatot, amelynek keretében – vélhetően szakértő igénybevételével – ellenőrzik a program megalkotásának körülményeit, szabályozását, valamint azt, hogy hogyan történik a vásárlás és a vagyontárgyak értékelése, hasznosítása – mondta Papcsák. Az azonban szerinte még kérdéses, hogy az fb vizsgálhatja-e az alapítványokat. (Ha arra jutnak, hogy nem, akkor viszont valószínűleg nem lesz erre feljogosított szervezet, holott a kritikák jelentős része épp az alapítványok kiadásait érinti – a szerk.)

A jegybank mindenesetre büszke a vásárlásokra, Gerhardt Ferenc, a jegybank alelnöke júliusban történelmi léptékűnek nevezte a gyűjteménygyarapítást. A jegybank Tiziano, Munkácsy Mihály és Gulácsy Lajos műveit vásárolta meg, összesen csaknem 8,7 milliárd forintot fordított műtárgyvásárlásra az elmúlt másfél évben. Az Értéktár Program megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos összeget különített el 2018 végéig.

A felügyelőbizottság azt is megnézi, hogy 1990-től Matolcsy György elnökségéig vásároltak-e a jegybanki vezetések ingóságokat, és ha igen, ezeknek mi lett a sorsuk. Ez a vizsgálat már csak abból a szempontból is fontos, hogy Matolcsy György regnálását megelőzően veszteséges volt a jegybank működése – jegyezte meg a felügyelőbizottsági elnök (igaz: ezen időszakban – Matolcsy György kinevezése előtt – végig működött felügyelőbizottság az MNB-ben, vagyis a veszteséges időszakot már ellenőrizték korábban).

Kritikus pontot jelenthetnek még az ingatlanvásárlások. Az MNB tavaly vette meg az Eiffel Palace-t, az irodaházért pedig sokak szerint jóval többet fizetett, mint a piaci értéke. A jegybank több ingatlant is vásárolt, részben oktatási tevékenységével indokolva. Ez a másik pont, amely érzékeny lehet, hiszen „kvázi fiskális” tevékenységként is felfogható, hogy az MNB az alapítványain keresztül – amelyek már 250 milliárd forinttal rendelkeznek – bekapcsolódik az oktatásba, hiszen ez az állam feladata lenne. Ráadásul az MNB alapítványai tízmilliárdos nagyságrendben államkötvényeket is vásároltak, a jegybank azonban már korábban visszautasította a tiltott monetáris finanszírozásról szóló vádakat. Szerintük az alapítványok az alapítótól függetlenül működő és gazdálkodó szervezetek.

Monetáris finanszírozás a vád
Az Európai Központi Bank (EKB) tavasszal kiadott, 2014-ről szóló jelentése szerint a magyar jegybank több olyan programot indított, amely nincs kapcsolatban a monetáris politikával. Az EKB idesorolja az ingatlanbefektetési programot, a pénzügyi ismereteket támogató programot, továbbá a magyar műalkotások és kulturális vagyontárgyak vásárlását célzó programot is. „Tekintettel a programok sokaságára, terjedelmére és méretére, felfoghatóak úgy is, hogy potenciálisan ellentétben állnak a monetáris finanszírozás tilalmával” – fejtette ki az EKB jelentése.