Nagyobb volt a GDP-növekedés, kisebb lett az államadósság

A bázisidőszakinál alacsonyabb hiány a bevételeknek a kiadásoknál nagyobb mértékű növekedéséből adódott. Az idei második negyedévében a kormányzati szektor hiánya 23,1 milliárd forint, a GDP 0,3 százaléka volt, ami rendkívül alacsonynak tekinthető. A KSH felülvizsgálta a korábbi GDP-adatokat is, a magasabb számok miatt pedig alacsonyabb lett az államadósság és a költségvetési hiány is.

Az idei első félévben az előz év azonos időszakához képest a kormányzati szektor 184 milliárd forintos hiánya (a GDP 1,1 százaléka) 324,4 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,1 százalékponttal alacsonyabb volt. A kormányzati szektor bevétele 7 708,9 milliárd, kiadása 7 893,0 milliárd forint volt.

Több a bevétel

A bevételek 8,5 százalékkal növekedtek. Bővültek a társadalombiztosítási hozzájárulások (5,3 százalék), a termelési és importadók (4,0 százalék) – ezen belül az áfabefizetések 7,5 százalékkal nőttek –, valamint a jövedelemadó-bevételek (3,5 százalék). Az egyéb bevételek – elsősorban az EU-alapoktól kapott támogatások növekedése miatt – 29,0 százalékkal emelkedtek.

Nőttek a kiadások is

A kiadások 3,6 százalékkal növekedtek, ezen belül a legnagyobb növekedés (26,8 százalék) az uniós támogatásokból megvalósuló beruházásoknak tulajdoníthatóan a felhalmozási kiadásokban következett be. A munkavállalói jövedelem 8,5 százalékkal emelkedett. A kamatok 7,2, a folyó termelőfelhasználás 3,7 százalékkal csökkentek, a pénzbeni társadalmi juttatások pedig lényegében változatlanok (0,1 százalék) maradtak.

2015 második negyedévében 2014 azonos időszakához képest a kormányzati szektor hiánya 23,1 milliárd forint, a GDP 0,3 százaléka volt, ez 280,3 milliárd forinttal, illetve 3,5 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

A bevételek 9,2 százalékkal nőttek: a társadalombiztosítási hozzájárulások (4,4 százalék), a termelési és importadók (4,1 százalék) – ezen belül az áfabefizetések 8,2 százalékkal emelkedtek –, valamint a jövedelemadó-bevételek 2,9 százalékkal bővültek.

A kiadások 1,4 százalékkal növekedtek. A felhalmozási kiadások 34,5, a munkavállalói jövedelmek pedig 8,1 százalékkal emelkedtek. A kamatok 8,8, a folyó termelőfelhasználás 3,2, a pénzbeni társadalmi juttatások 1,2 százalékkal csökkentek.

Megváltozott a múlt

A felülvizsgált GDP-adatok tükrében az is kiderült, hogy az államadósság tavaly alacsonyabb volt, mint eddig hittük. A KSH szerint nem 3,6, hanem 3,7 százalékkal nőtt a gazdaásg 2014-ben, a megelőző évben pedig nem 1,5, hanem 1,9 százalékos volt a GDP-növekedés. Így a GDP-arányos államadósság és a költségvetéi hiány is alacsonyabb lett az előzetesen közöltnél. Tavaly év végén nem 76,9, hanem 76,2 százalékon alakult a GDP-arányos államadósság, a megelőző évben pedig 76,8 százalékos volt a ráta. A költségvetési hiány tavaly 2,5 százalék volt, ami szintén alacsonyabb a korábban közölt 2,6-nál.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az adatokra reagálva közölte: előrejelzésük szerint a konvergenciaprogramban alapul vett idei 3,1 százalékos GDP-növekedés és a 2,4 százalékos kormányzati hiány teljesíthető. Az év végi maastrichti adósságfogalom szerinti államadósság várhatóan 76,1 százalékra mérséklődik, melyet az uniós források idei tényleges pénzforgalmi beérkezése befolyásolhat - írta a tárca.

Nőtt az államadósság

Az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2015 második negyedévében a negyedéves GDP -1,1 százalékát tette ki (-86 milliárd forintot). Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2015 második negyedévének végén a GDP 79,6 százaléka volt (25878 milliárd forint). Az adósság növekedéséhez a forint gyengülése 508 milliárd forinttal, a nettó hitelfelvétel pedig 397 milliárd forinttal járult hozzá – közölte a Magyar Nemzeti Bank. A tranzakcióból fakadó növekményből 195 milliárd forintot a Budapest Bank állami megvásárlásához nyújtott MFB hitel magyaráz. Az államháztartás nettó tartozása (22897 milliárd forint) a GDP 70,4 százalékát tette ki 2015 második negyedévének végén.