A GDP egy százaléka eltűnik a korrupció miatt

Magyarország Az eddigi tapasztalatok szerint a források elosztásába uniós szinten kódolva van a minden szereplő által elfogadott járadékszedés. Az Európai Unióban az éves költségvetésnek megfelelő összeg, a tagállamok megtermelt vagyonának egy százaléka folyik el így. Ez idén 145 milliárd euró. A mintegy 44 ezer milliárd forintnak megfelelő összeg jóval több mint az éves magyar bruttó össztermék értéke. És több mint kétszerese annak a fejlesztési forrásnak, amennyire Magyarország 2007–2020 között jogosult.

Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország (TI) közpénzügyi programok vezetője a Mediaworks regionális lapjának kérdésére elmondta: az uniós projekteknek mintegy 90 százalékát túlárazzák. Átlagosan 20-25 százalékkal kerülnek többe a projektek, mint amennyiből reálisan kihozhatók lennének. Ez még a tűréshatáron belül van az unióban, az elmúlt költségvetési ciklus 63 ezer magyar pályázatát nehéz is lett volna szorosabban fogni. Előfordulnak 5-7-szeresen túlárazott beruházások is, azokból időnként már lesznek hatósági ügyek.

Magyarország a gazdaságtörténetben ismeretlen mértékű fejlesztési forráshoz jut uniós tagságának első két ciklusában, az éves GDP több mint 3,5 százalékát, átlagosan 1000 milliárd forintot kap fejlesztési célra. „Enélkül nem lenne sem növekedés, sem közberuházás – vallja Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója. – Egyes területeken minden korábbinál lényegesen több pénz áll rendelkezésre, aminek maradéktalan elköltését a kormány kiemelten szorgalmazza.”

Talán különösnek hangzik, de még a kormányok jóhiszeműnek és megnyugtatónak tűnő üzenetének – minden egyes fejlesztési forintot le kell hívni – is van korrupciós kockázata. A forrásbőség miatt a pályázatokra szánt pénzt felültervezik, az elszámolható költségeket bőkezűen határozzák meg. A hatóságok nem érdekeltek abban, hogy szigorúan ellenőrizzék a költéseket, így a túlárazás kódolva van.

„Papíralapú, „hard” bizonyítékokat persze nehéz felmutatni, de a dolog természetéből fakadóan a szereplőknek nem fűződik érdekük ahhoz, hogy lerántsák a leplet a korrupciós ügyekről – mondta Nagy Gabriella. – A hatóságok sem jeleskednek a feltárásban. A minapi budapesti konferencián hangzott el, hogy amíg például Belgiumban az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) érkező bejelentések száma egyenlő arányban oszlik meg a magánszemélyek és a hatóságok között, addig Magyarországról a szervek tavaly egyetlen jelzést sem tettek, míg a magánszektorból 28 ügyre hívták föl a figyelmet. Ez elég finom kritika volt.”

Margarete Hofmann, az OLAF szakpolitikai igazgatója az említett konferencián azt mondta, a múlt évtől kezdve növekedett a Magyarország által felderített, uniós pénzekkel összefüggő korrupciós, csalási ügyek száma. „Minket soha nem az aggaszt, amit a nemzeti hatóságok észlelnek, hanem az, amit nem észlelnek” – közölte.

„Vannak bizonyos indikátorok, amelyek a bejelentett szabályellenes ügyekre vonatkoznak, ebből a szempontból Magyarország messze az átlag alatt van” – mondta Giovanni Kessler OLAF-főigazgató Baló György (RTL) műsorában. Ennek szerinte két magyarázata lehet: vagy sokkal kisebb a korrupció Magyarországon, vagy nincs meg a készség, hogy itthon felderítsék ezeket. (Következő alkalommal a Mediaworks regionális lapja beszámol arról, hogy a Red Flags kockázatértékelő szoftver az 1191 aktuális EU-s közbeszerzési hirdetmény közül 678-at talált gyanúsnak.)

Nyakig ülünk a korrupcióban Európa-szerte

Évente 120 milliárd eurós pluszköltséget jelent az EU-ban a köz- és a magánszektor számára a korrupció – értékelt az Európai Bizottság az Eurobarométer alapján 2012-ben. A többletköltségek abból fakadnak, hogy a nem megfelelő piaci működés miatt befektetések maradnak el, akadályok keletkeznek a belső piacon, és a közkiadásokat is negatív hatások érik. A 120 milliárd eurós „költség” az uniós GDP 1 százalékának megfelelő összeg. Ennek tekintélyes része az, hogy az EU szerint a tagállami közbeszerzések összértékének a negyede vész el a korrupció miatt. A jelentés megállapította: a polgárok egyre nagyobb problémának látják a korrupciót az államigazgatás minden szintjén. Ekkor az uniós 74 százalékhoz képest Magyarországon a megkérdezettek 96 százaléka tartotta jelentős problémának a visszaéléseket.

Az Eurobarometer 2013-as képe alapján a helyzet valamelyest jobb lett. Ekkor Magyarországon 100 megkérdezettből 89 gondolta úgy, hogy a korrupció komoly probléma, de ez még mindig jóval kedvezőtlenebb a 76 százalékos EU-átlaghoz képest.

Még rosszabb a vesztegetések elterjedtsége Magyarországon: míg az unió átlagában a polgároknak mindössze 4 százaléka, Magyarországon a 13 százaléka állítja, hogy „az elmúlt évben csúszópénzt kértek vagy vártak el tőle” – tartalmazta a jelentés Magyarországra vonatkozó fejezete.

Egészségügyi berendezés 6,5-szörös áron

Nem ritka, hogy a piaci ár ötszöröséért szereznek be egy árut uniós támogatással. Egy magyar egészségügyi központ részben EU-finanszírozással egy szlovákiai vállalattól 1,7 millió euróért vett meg egy olyan berendezést, amelynek beszerzési ára (vélhetően reális piaci értéken) Szlovákiában 262 ezer euró volt. A szlovák beszállító a nyereség nagy részét, 1,3 millió eurót átutalt egy Seychelle-szigeteki cégnek közvetítői díjként. Ennek nagy része, 1,26 millió euró kamatmentes kölcsönként került a magyar kórházhoz.

A kórház 674 ezer euró támogatást kapott az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, amin felül még a magyar költségvetés is adott bele a támogatásba. Eszközbeszerzés címén 300-400 millió forintnyi ingyenpénzzel gazdagodott az offshore cég, amit ingyenhitelként visszaadott a kórháznak.

Tudta-e?

A korrupció mérésére leggyakrabban használt mutató a Transparency International által kidolgozott, évente mért korrupcióészlelési index (Corruption Perceptions Index – CPI), amely egy 100-as skálán méri a közszektor korrupcióját országonként, ahol a 100-as érték a közszféra korrupciójának teljes hiányát, a 0 a totális korrupciót jelenti. Az indexet 2014-ben 175 országra számolták ki.

A CPI alapján Magyarország világviszonylatban közepesen korrupt országnak tekinthető. Pontszáma 2014-ben 54, ami a 43-as világátlagnál jobb, a saját régióján (Európai Unió és Nyugat-Európa) belül azonban a mezőny végén helyezkedik el, a 66-os régiós átlagtól lényegesen elmaradva. Magyarországot a régióban 23 ország előzi meg és csak hétnek van rosszabb CPI-mutatója.

Ajánlott volt 8 millióért szerződni 1,5 millió helyett

A korábbi években az önkormányzatok vagy a nagy infrastrukturális fejlesztéseket megvalósító vállalatok gyakran az indokoltnál lényegesen nagyobb és költségesebb projektekért lobbiztak, és ehhez felhasználták engedélyezési hatáskörüket. A székesfehérvári vagy a váci vasútállomások felújítása, bővítése, de a sokat emlegetett stadionépítési program is ebbe a kategóriába tartozik a TI szerint.

Volt, hogy egy képzési komponenst is tartalmazó projektnél a kiírók megneveztek egy konkrét vállalkozást, amellyel 8 millió forintért volt „ajánlott” szerződést kötni, miközben a szolgáltatás valós piaci értéke körülbelül 1,5 millió forint lehetett. Az alvállalkozót a pályázati dokumentumban meg kellett nevezni, így a bírálat idején ismert volt, melyik pályázó kivel kíván szerződni.