Gyanús az EU-pályázatok fele

Az új uniós költségvetési ciklus elején különös jelentősége van annak, hogy miként lehet gátat szabni, vagy legalábbis akadályt gördíteni a rendszerszintű korrupció elé. A Transparency International (TI) a múlt hónapban élesítette a Red Flags nevű – a K-Monitorral és a PetaByte informatikai céggel közösen kifejlesztett – közbeszerzési jelzőrendszert. Ez az eszköz az uniós adatbázisokban megjelenő dokumentumokat és információkat monitorozza, és ahol felvetődik a kockázat, azt a szoftver zászlóval jelöli meg.

"A Red Flags egy olyan alkalmazás, amely segít megtalálni korrupciós kockázatokat tartalmazó közbeszerzési dokumentumokat különféle algoritmusok, indikátorok alapján. Az, hogy egy közbeszerzési dokumentum kockázatot tartalmaz, természetesen nem jelenti automatikusan azt, hogy az eljárás korrupt, inkább egy erős jelzés, hogy érdemes odafigyelni bizonyos részleteire" – mondta Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programok vezetője. Az alkalmazás célja, hogy segítse a korrupció megelőzését és feltárását, állampolgárok, újságírók és természetesen a hatóságok számára. Az oldal folyamatosan bővül új funkciókkal, ezért érdemes rendszeresen visszalátogatni és feliratkozni az automatikus értesítőre.

„Az unió által adott pénzeket általában közbeszerzés útján költik el. Ez a legkockázatosabb szakasz a korrupció szempontjából" – emelte ki Nagy Gabriella. Jellemző módszer a közbeszerzési kiírások testreszabása, finomhangolása a piaci verseny korlátozása céljából. Figyelemre méltó, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos korrupciós és csalási kockázatok nagy része az uniós források felhasználásáért felelős intézményrendszer keretein kívül – a kedvezményezett szervezeteknél – jelenik meg.

Nagy Gabriella elmondta: az Európai Bizottság ellenőrző szervei a túlárazások megítélésénél alkalmaznak egy 15-25 százalékos tűréshatárt.

„Bár ezzel a kis mértékű csalásokat tulajdonképpen elfogadják, az ennél szigorúbb megítélés nagyon sok, nehezen bizonyítható esetet okozna, ami szétzilálná az ellenőrzési folyamatot" – mondta a szakértő. A hazai hatóságok sem törekszenek ennél szigorúbb normák alkalmazására, mint ezt a vállalatoknak nyújtott állami támogatások, a nagy infrastrukturális beruházások, vagy a kis önkormányzati fejlesztések esetei is mutatják. Az uniós ellenőrzések akkor eredményeznek korrekciót, ha a túlárazások kirívóan magasak.

A csalások rendszerszintű elfogadását jól illusztrálja a kistelepüléseken megépített, kirívóan drága játszóterek esete. A csalások leleplezése után a visszafizetendő támogatást a központi költségvetés megtérítette a települési önkormányzatoknak, mintegy legitimálva az önrész beépítését és a kivitelező járadékát egyaránt beépítő túlárazással megvalósított csalást. A rendszerbe épült járadék úgy is felfogható, mint a klasszikus definíció szerinti csalás egy bizonyos szintjének elfogadását, amihez nincs szükség korrupciós tranzakcióra. A felhatalmazott személyek nem hoznak olyan döntéseket, amelyek lehetővé teszik a járadék megszerzését – maga a rendszer engedi meg a járadékszedést.

A mostani ciklus közbeszerzési folyamatait remélhetőleg tisztító Red Flags-et 2012. 3. negyedévi adatokkal kezdték feltölteni, a szoftver azóta méri a korrupciós kockázatokat. Akkor 628 hirdetményből 378 szerepelt a gyanús mezőben. 2013. utolsó negyedévében volt a legtöbb élő hirdetmény, akkor 1403-ból 898-nél merültek föl veszélyekre figyelmeztető szempontok. A mostani, 2015. utolsó negyedévi adatok alapján hét zászlós hirdetményekből négy van, ezek 2-3 éve kezdődtek. A hajdúszoboszlói önkormányzat nyílt eljárásban tett közzé felhívást közúti tömegközlekedési szolgáltatásra. A kockázatelemző szoftver szerint túl kevés értékelési részszempontot adtak meg, hiányzik az értékelés módszere, az ajánlatkérő szerepel a K-Monitor „feketelistáján”, a szerződés időtartama túl hosszú, a gazdasági-pénzügyi és a műszaki-szakmai alkalmasságnál nem szerepelnek a minimumkövetelmények, a kizáró okoknál pedig a megfelelő hivatkozások maradtak le. Egy kecskeméti útépítésnél a kartellgyanús terület önmagában eredményezett egy „rózsaszín zászlót”, és a beszerzendő mennyiségben megengedett túlzó eltérés is feltűnő volt. Baja és Szolnok szintén építési közszerzéssel, hasonló indokkal kapott hét vörös zászlót.

Átlátható adatbázisba kerülnek a támogatások

Uniós pénzből, 612 millió forintos projekt keretében teszi átláthatóbbá a fejlesztéspolitikai támogatások nyilvántartását a jövő márciustól induló országos támogatás-ellenőrzési rendszer. Az egységes informatikai nyilvántartó rendszerről Kópiás Bence, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese számolt be korábban. A magyar és az uniós forrásokat nyilvántartó rendszert hoztak létre, amely lehetővé teszi, hogy a kormányzati döntéshozók és az ellenőrző szervek egy felületen követhessék nyomon a felhasználást. Az egységes nyilvántartásból az átfedések, a támogatás-halmozódások is kiszűrhetők lesznek. Az új rendszer segítségével egyszerűen és biztonságosan teljesíthetők lesznek az adatszolgáltatási kötelezettségek, a döntéshozók már a pályázati szakaszban visszajelzést kaphatnak a rendszerben regisztrált egyéb igénylésekről, folyamatban lévő és lezárt projektekről.

Fékek és ellensúlyok szétzilált rendszerében

A TI a jövőre nézve hangsúlyozza: a 2014-2020-as időszak hazánkban nemcsak az új szervezeti rendszert, hanem a korrupciós kockázatokat is központosította. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszűnésével a fejlesztések operatív irányítását végző hatóságok a szakminisztériumokba kerültek, miközben a központi koordinációs feladatokat a Miniszterelnökség látja el. Erősödött a közvetlen állami, kormányzati kontroll, mert minden funkció a közigazgatáson belülre került. Az Európai Unió is korrupciós kockázatnak tekinti, hogy a kormány a hatalmát ellenőrizni hivatott, független intézmények, például a bírósági igazgatás és az Állami Számvevőszék élére „politikailag elkötelezett” személyeket nevezett ki, ami megkérdőjelezi a demokratikus fékek és ellensúlyok működőképességét. A TI Magyarország már számos alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere a 2010 óta regnáló kormány alatt szétzilálódott.

A gazdaságfejlesztés is visszafelé sülhet el

A TI elemzése szerint a hazai fejlesztési programok hatékonysága általában alacsony. Jó példa erre a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások területe. Magyarország az elmúlt több mint egy évtizedben az EU-átlag 2,7-szeresét fordította cégek állami támogatására, miközben versenyképességi mutatói az EU-átlagnál jóval gyengébben alakultak. „A döntés, hogy mire költjük a fejlesztési pénzeket, szintén magában hordozza a korrupció veszélyét” – hangsúlyozta a tanulmány bemutatásakor Kállay László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a TI külső szakértője. A kormány döntött: 2014 és 2020 között az uniós források 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre kell fordítani, miután 2007-2013 között csak a források 24 százalékát költötte erre az ország. Korábbi felmérések szerint a gazdaságfejlesztésre szánt pénzek, tehát a vállalatoknak juttatott közvetlen támogatások csak nagyon alacsony hatékonysággal hasznosulnak, miközben korrupciós kitettségük magas.