Mennyi bevándorló él Magyarországon? Mutatjuk a számokat!

Még a menekültválság előtt 60 ezer migráns lehetett Magyarországon, vagyis ennyien voltak azok, akik nem az Európai Unióból jöttek, és huzamosabb ideig itt is éltek. A Központi Statisztikai Hivatal tavaly tavasszal végzett kutatása szerint munkaerő-piaci és demográfiai szempontból Magyarország nagyon jól járt a harmadik országból érkezőkkel, hiszen sokkal fiatalabbak, mint a magyarok, képzettebbek, ráadásul gazdaságilag is aktívabbak.

A legtöbben Kínából, Ukrajnából, Vietnamból és Oroszországból érkeztek. A megkérdezettek közel 40 százaléka nyilatkozta, hogy kevesebb mint öt éve tartózkodik Magyarországon, ennél is többen laknak itt viszont már több mint tíz éve. A statisztikai hivatal megállapította: öngerjesztő folyamat, hogy a kapcsolati háló révén folyamatosan érkeznek további bevándorlók. Összesen közel kétharmaduk azért jött, hogy dolgozzon vagy egyesítsék családjukat, a válaszadók negyede tanulni érkezett.
A 15–74 éves harmadik országbeliek gazdasági aktivitása (a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes aránya) 2 százalékponttal magasabb volt a honos népességénél; a migráns férfiak aktivitása több mint 4 százalékponttal meghaladja a magyarokét, a nőké közel 2 százalékponttal a magyaroké alatt marad. Munkanélküliségi rátájuk is alacsonyabb, mint a honos népességé.

Ugyan a migránsok sokkal képzettebbek az átlagnál, ez nem mindig érzékelhető a munkapiacon. A harmadik országbeliek között a felsőfokú végzettségűek aránya 48 százalék – a magyar népességben ez 20 százalék –, ami összefügg a demográfiai összetétellel, illetve azzal is, hogy sokan a tanulmányaik befejezése után maradnak itt.

A magasabb végzettség azt is jelenti, hogy többen töltenek be magasabb képzettséget igénylő munkaköröket: a bevándorlók 55 százaléka végez ilyen munkát, szemben a magyarok alig több mint harmadával. Jóval nagyobb körükben az önfoglalkoztatók aránya is. Ebben szerepet játszanak az eltérő kulturális sajátosságok, illetve az is, hogy sokan dolgoznak olyan területeken, mint a kereskedelem és szolgáltatás, ahol jellemző az önfoglalkoztatás, ám az is benne van, hogy a bevándorlók nehezebben jutnak be a hagyományos munkaerőpiacra. Erre utal az is, hogy a felsőfokú végzettségűek között nagyobb azok aránya, akik alacsony vagy közepes képzettséget igénylő munkát végeznek.

A harmadik országbeli férfiak integrációjának hiányosságát mutatja, hogy a felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak közül szinte minden ötödik olyan munkakörben dolgozik, amely alacsonyabb képzettséget igényel – állapítja meg a KSH –, ami másfélszer gyakoribb, mint a magyarok esetében. Míg a magyarok 8,4, addig a migránsok 15 százaléka tekinti magát túlképzettnek.

A képzettségnek megfelelő munkavállalás akadályaként a harmadik országbeli válaszolók 31 százaléka a magyar nyelv ismeretének hiányát, 24 százalékuk származási, vallási megkülönböztetést, 7 százalékuk jogi korlátokat, 2 százalékuk pedig a képzettség magyarországi honosítását jelölte meg. A válaszolók 10 százaléka egyéb akadályra hivatkozott, egynegyedük pedig nem ütközött akadályozó tényezőbe.