Tarlós: a kormány felszámolja az agglomerációs közlekedést
"Ha valóban az a helyzet, ahogy most értelmezik, akkor az rosszabb, mint amilyen volt. Az agglomerációs járatok finanszírozása – úgy tűnik – a továbbiakban sincs megoldva" - közölte a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója a parlament tegnapi szavazására reagálva. Jelezte továbbá: Tarlós István az adóügyi törvények megszavazásával kapcsolatban Orbán Viktorral folytatott december 21-i megbeszélése után fog nyilatkozni, előtte még tájékozódik.
Tarlós Istvánt Szentpéterváron érte el a Népszabadság. A főpolgármester a lap kérdésére azt válaszolta: vele nem egyeztettek az előterjesztésről, így annak pontos tartalmát sem ismeri. De ha valóban az áll benne, amit hallott, akkor a kormány ezzel felszámolja az agglomerációs közlekedést. Ebben a kényszerhelyzetben Budapest csak a kötelező feladatait képes ellátni, a városkörnyéki járatok pedig nem tartoznak ezek közé. De a városvezető továbbra is bízik a jövő heti egyeztetésben Orbán Viktorral.
A gazdasági növekedés ösztönzéséről szóló törvénycsomagba két az önkormányzati adókat érintő módosítást iktattak a képviselők. Az egyik a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006-os törvényt változtatja meg. Így a fővárost a jelenlegi 51 százalék helyett jövőre már az elosztásra szánt források 52,5 százaléka illeti meg, 2017-től pedig már 54 százalék. Ez számításunk szerint jövőre plusz hárommilliárd forint a fővárosnak, és ennyi mínusz a kerületi önkormányzatnak.
A többlet biztosan a közösségi közlekedés finanszírozására megy, ennek ugyanis megszűntették az eddigi korlátját. Korábban a jogszabályban konkrétan meghatározták, hogy a forrásmegosztás során megkapott fővárosi összeg négy százaléka menjen a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására. Az új változat viszont ilyen konkrét finanszírozási elvárást nem fogalmaz meg. Azt írja elő, hogy a jövőben az önkormányzatnak ebből a forrásból állja a közösségi közlekedés teljes forrás igényét. A módosított törvény szerint ugyanis a „fővárosi önkormányzat az őt megillető 52,5 százalékból a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására az ehhez szükséges összeget” biztosítja.
A megemelt keretből ráadásul kötelező is lesz a helyi közösségi közlekedés finanszírozását megoldani. A helyi adókról szóló törvény szintén most elfogadott módosítása ugyanis az iparűzési adóbevételből „különösen” finanszírozandó tételek közé beemelte a helyi közlekedési közlekedési feladatokat. Korábban ide, csak a szociális ellátások tartoztak. Ez annyit jelent, hogy az önkormányzatok addig nem használhatják fel az iparűzési adóbevételeket útépítésre vagy egyéb feladatok finanszírozására, amíg nem fizetik ki a szociális ellátások mellett a közösségi közlekedést.
A finanszírozási igény várhatóan a jövőben sem csökken: 2017-től ugyan hatmilliárdra nő a forrásmegosztásból rá eső rész, az állami támogatás azonban tovább apad, és ebben az évben már csak 15 milliárd forint lesz (vagyis 9 milliárddal kisebb az ideinél), 2018-ban pedig 12 milliárd forinthoz juthat ilyen címen a főváros.
Ráadásul a jogszabály változások az agglomerációs közlekedés veszteségének finanszírozását sem „kezelik”. Ez évente 15,9 milliárd forintjába kerül a fővárosnak, miközben néhány milliárd forintos bevétele keletkezik ebből a tevékenységből, vagyis a lyuk tízmilliárdos. Ezt kellene a környező településeknek fedeznie. A jogszabályok szerint ugyanis a főváros ellátási kötelezettsége csak a városhatárig terjed.
Ezek a jogszabályi változások abba az irányba mutatnak, hogy a Budapest a városhatárig nyújtson közösségi közlekedési szolgáltatásokat, onnantól pedig a szomszédos település, a számára rendelkezésre álló iparűzési adó felhasználásával.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.