Bevethetik az atomfegyvert Matolcsyék

A történelem ismétli önmagát – legalábbis nagyon úgy tűnik, hogy hasonló folyamatok zajlanak a nyersanyagpiacon, mint tavaly. A nyersolaj ára 11 éves mélypontra jutott a napokban, és mostanra már 33 dollárt sem kell adni egy hordó Brent típusú olajért. Mindez felülírhatja a világ legtöbb központi bankjának, így a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a politikáját is.
„Ugyanazokkal a dilemmákkal néz szembe a monetáris politika, mint tavaly” – mondta a Világgazdaságnak Balatoni András. Az ING Bank vezető közgazdásza emlékeztetett, hogy háromszor módosították lefelé az inflációs pályájukat az MNB szakértői, mielőtt tavaly márciusban újra elkezdték a kamatcsökkentési ciklust.

Decemberben az MNB azzal kalkulált, hogy nem esik 40 dollár alá az olaj, és a futures árak alapján emelkednie kellett volna az árfolyamnak. Erre építették inflációs előrejelzésüket is, amely az idei évre 1,7, jövőre pedig 2,6 százalék lehet. „Az olajárak csökkenése alacsonyabb infláció irányába mutat” – válaszolta a Világgazdaságnak Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója.

Az olajárak zuhanásának lehetőségével a decemberi inflációs jelentés két kockázati forgatókönyve is foglalkozott. Az egyik tartósan alacsony költségkörnyezet és erősödő másodkörös hatásokat, a másik pedig a feltörekvő piaci gazdaságok visszafogottabb növekedését valószínűsítette. Virág Barnabás rámutatott: most ezek megvalósulását láthatjuk, ez pedig a feltételezettnél lazább monetáris kondíciók irányába mutat.

Balatoni úgy vélte, az MNB mindent megtett azért az elmúlt hónapokban, hogy elejét vegye a kamatvágási várakozásoknak. Londoni elemzők viszont azzal számolnak, hogy akár 1 százalék alá is csökkenhet a kamat. Virág Barnabás azt hangsúlyozta, hogy a jegybank nemcsak az alapkamat változtatásával hat a monetáris kondíciókra, hanem más nem hagyományos, célzott monetáris politikai eszközöket is alkalmazhat. „Ezekkel az MNB a hosszú lejáratú kötvényhozamok csökkenését szeretné elérni” – hangsúlyozta. Sokak szerint néhány új eszközt akár már ma bemutathatnak, vagy a korábbiakon változtathatnak, ugyanis a monetáris tanács ma nem kamatmeghatározó ülést tart, utána azonban tájékoztatót tart az MNB. (A forint tegnap azután gyengült, hogy a tájékoztatóról szóló meghívó megérkezett a szerkesztőségekbe és az elemzőkhöz.) Ilyet csak akkor szoktak tartani, ha fontos döntés születik.

Az MNB célja, hogy a bankok még több állampapírt vegyenek – az önfinanszírozási program keretében –, ez azonban eddig csak részben valósult meg. Ugyan a kéthetes betétből – amely a korábbi irányadó eszköz volt – sikeresen szorították ki a bankokat, de a pénzintézetek még mindig rengeteg pénzt parkoltatnak a jegybanknak, most épp három hónapos betétben. Egyes feltételezések szerint hamarosan olyan lépéseket jelenthet be a jegybank monetáris tanácsa, amely szegmentálja az állampapírpiacot. A lakosságnak elérhető állampapírok, valamint a bankok és befektetési alapok számára elérhető piac most is elkülönül, de az MNB megpróbálhatja a bankokat teljesen különálló piacként kezelni, és még jobban arra ösztönözni a pénzintézeteket, hogy hosszú lejáratú állampapírokat vegyenek. A külföldiek kiszorítása viszont annyira nem egyszerű: ha a befektetők hozamcsökkenésre (vagyis árfolyamemelkedésre) számítanak, akkor nehezen válnak meg a papíroktól.