Ellenszélben az amerikai gazdaság

Arra számítottak a piacok, hogy eligazítást kapnak a Fed elnökétől a képviselőház pénzügyi bizottságának meghallgatásán a tekintetben, és kiderült, hogy vajon mit gondol Janet Yellen a kamatpályáról, az amerikai és a világgazdaság állapotáról.

A január óta tartó piaci ingadozások és egyes jegybanki vezetők megszólalásai nyomán már-már arra a következtetésre jutottak, hogy bár a decemberi kamatemelő ülésen a döntéshozók négy további emelést is kilátásba helyeztek erre az évre, a változó körülmények között tartózkodni fognak a szigorítástól. Ezt a vélekedést alá is támasztotta Yellen, meg nem is, amire a piacok azonnal reagáltak.

Ahogy megjelent a jegybankelnök bevezető nyilatkozata a Fed honlapján, a dollár kissé erősödött a múlt heti nagy gyengülés után, a Dow Jones index pedig pluszban nyitott a Wall Streeten, de idegesek maradtak a piacok.

A Fed elnöke ugyanis nem adott menetrendet a kamatpálya alakulását illetően, de nem is zárta ki az emelés eshetőségét, inkább azzal érvelt, hogy minden az adatoktól függ. Egyértelmű, hogy most kedvezőtlen folyamatok is érvényesülnek, elsősorban Kína miatt, bár a távol-keleti óriás gazdasági növekedésének az üteme nem lassul drámai mértékben. Ugyanakkor nagy ingadozásokat mutatnak a részvénypiacok, s a dollár erősödése is akadályokat gördít az exportálók elé. A munkanélküliség ráta viszont 4,9 százalékra esett, és 2010 eleje óta 13 millió új munkahely keletkezett, emelkednek a bérek, így az energiaárak csökkenésének nyomán is élénkülhet a fogyasztás. Ha az energiaárak hanyatlásának hatása elmúlik, akkor a múlt évben csupán félszázalékos infláció is megindulhat a kétszázalékos cél felé.

A kilátások bizonytalansága volt azonban a kulcsszó Janet Yellen állásfoglalásában, mert a kilenc év után decemberben először megemelt kamat szerinte csak akkor kúszhat fokozatosan felfelé, ha a most észlelt kockázatok csökkennek, és a többi nagy központi bank élénkítő intézkedései nyomán bővül a globális kereslet.

A New York-i demokrata Carolyn Maloney azt firtatta, vajon a Fed kész-e akár csökkenteni is a kamatot, ha a piacokon most tapasztalható recessziós félelmek fokozódnak. Erre azt válaszolta Yellen, hogy nem számít ilyen fejleményre, de a Fed stábja márciusra elkészíti az új előrejelzést, és a jegybanknak teljesítenie kell feladatát, előmozdítani a teljes foglalkoztatást és megőrizni az árstabilitást.

A kérdések zöme a pénzügyi szektor szabályozására vonatkozott, tekintettel a választási évre, s arra tényre, hogy a New Hampshire-i előválasztást olyan jelöltek nyerték, akik a választók bankellenes dühéből merítenek politikai tőkét. A bizottság elnöke, a texasi republikánus Jeb Hanserling egyenesen úgy fogalmazott, hogy a Fed maga a rendszerszintű kockázat, hozzájárul az államadósság növekedéséhez és a piacokon buborékokat fúj fel, amelyek kipukkanásának most vagyunk éppen szemtanúi. A kaliforniai demokrata Maxine Waters szintén azt feszegette, vajon miért fizet a Fed a kereskedelmi bankok többlet tartalékai után kamatot, s tömi ezzel a pénzügyi intézmények zsebét, mire Yellen úgy felelt, hogy ez világszerte alkalmazott monetáris politikai eszköz, ám közben a mennyiségi lazításból, azaz az értékpapírok vásárlásából fakadó hasznot a Fed befizeti a költségvetésbe, csupán az utóbbi két évben összesen 200 milliárd dollárral támogatta közvetve az adófizetőket.