Matolcsy szerint utolérjük Ausztriát

Történelmi célunk Ausztria utolérése, ami reálissá vált az elmúlt öt év teljesítménye alapján – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Versenyképesség és növekedés című könyv bemutatóján. Szerinte az elmúlt években hozta azt a magyar gazdaság, amit ehhez kell, miután 2-2,5 százalékkal gyorsabban növekedtünk Ausztriánál 2014-ben és 2015-ben is.

„Miért ne lehetne így a következő 25 évben” – kérdezte Matolcsy, aki szerint megteremtették az alapot a felzárkózáshoz. „Az előző könyv az elmúlt öt év sikertörténetéről szólt” – méltatta Matolcsy saját, Egyensúly és növekedés című korábbi könyvét. Szerinte Görögországénál is rosszabb helyzetből sikeres költségvetési konszolidációt, gazdasági stabilizációt és növekedést értünk el, s ezt elképesztő sikerként értékelte. Kiemelte, hogy saját könyvét már Pécsen és a Corvinuson is „megismertetik a fiatal nemzedékkel”.

Matolcsy úgy véli, 25-30 éves sikeres felzárkózási periódus áll előttünk, a legtöbb magyar közgazdász azonban ennél sokkal pesszimistább, és az MNB ábrái is azt mutatták, hogy ez eddig nem sikerült. Virág Barnabás, az MNB igazgatója kiemelte: a korábbi szocialista országok között a legrosszabbak voltunk a felzárkózást tekintve az elmúlt évtizedekben. „Csak néhány ország volt képes kilépni a közepes fejlettségből az elmúlt időszakban, erre a délkelet-ázsiai, a skandináv vagy az osztrák modell jó példa” – fejtette ki.

Az MNB elnöke hangsúlyozta, Orbán Viktor miniszterelnök azt kérte, hogy a jegybank gondolja végig a következő huszonöt év versenyképességi kihívásait – éppen ezért nem is lenne meglepő, ha a kabinet megfogadná a javaslatokat, amelyeket már meg is kapott a kormányfő. Szerinte a fenntartható növekedési pályát csak a versenyképesség javulása teheti lehetővé.

A gazdasági stabilizáció kapcsán utalt a költségvetési konszolidációra, majd Banai Péter Benőre, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárára nézve hangsúlyozta: célul tűzhetjük ki a nullás költségvetést.

Amit azonban versenyképességben felmutattunk, az nem túl jó alap a Világgazdasági Fórum (WEF) listája szerint. Ott ugyanis 140 országból a 63. helyen állunk tavaly, egy év alatt három helyet rontottunk, és 2010-ben még az 52. helyen álltunk. Palotai Dániel, az MNB igazgatója és a kötet társszerkesztője kiemelte: azt javasolják, hogy a kormány csökkentse tovább a munkára rakódó terheket, de tegyenek többet azért, hogy a közfoglalkoztatottak visszakerüljenek az elsődleges munkaerőpiacra. Szerinte az egészségügybe be kellene engedni a magántőkét, és növelni kell a felsőfokú képzettségűek arányát is. Igaz, friss statisztikák azt mutatják: évtizedes mélyponton van a felsőoktatásban tanulók száma.

Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója a könyvbemutatón a többi közt azt mondta a tanulmány szerzőinek, hogy könnyen beleeshetnek a túlszabályozó szerepébe. Kiemelte: a magyar bankok tőkearányos nyeresége az elmúlt huszonöt évben elmaradt az EU-átlagtól, és utalt arra is, hogy nem az MNB-nek kellene meghatároznia, mennyi a tisztességes profit. Azt kérte az MNB-től, felejtse el a tisztességes profit kifejezést.