Terror: az 500 eurós is hibás

Az 500 eurós bankjegy biztonsági kockázatainak csökkentésére kellene javaslatot tennie az Európai Központi Banknak (EKB) – közölték az EU gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsa (Ecofin) pénteki tanácskozásán. A nagy címleteket, a nagy mennyiségű készpénzt könnyű felhasználni a terrorista tevékenység finanszírozására – magyarázta újságíróknak a holland pénzügyminiszter, Jeroen Dijsselbloem (az Eurogroup elnöke), hogy miért fordulnak az EKB-hoz. Az 500 eurós felülvizsgálatát korábban inkább a pénzmosással összefüggésben vetették fel, most a novemberi párizsi terrortámadás miatt került ismét előtérbe. (Tavaly a több mint ezermilliárd eurós készpénzforgalom csaknem 30 százalékát 500 eurósokban bonyolították le az EKB adatai szerint; ez a világ egyik legértékesebb bankjegye, több mint ötször annyit ér, mint a százdolláros.)

A bankjegy veszélyeire egy héttel korábban az Európai Bizottság is figyelmeztetett, ezzel párhuzamosan azt is javasolta, hogy jobban kellene ellenőrizni az olyan, ugyancsak névtelen fizetési eszközöket, mint az előre feltöltött kártyák vagy a bitcoin. A bizottság szerint fontolóra kellene venni azt is, hogy plafont szabjanak a készpénzes fizetésnek (van, ahol ezt már bevezették).

A bankjegyek ügyében az EKB jogosult dönteni, amelynek igazgatósági tagja, Benoit Coeure egy nappal az Ecofin-ülés előtt nyilatkozta a francia Le Parisiennek, hogy hamarosan döntenek is. Coeure mind a pénzmosás, mind a terrorizmus elleni küzdelmet megemlítette a szempontok között, szerinte egyre kevésbé meggyőzőek az 500 eurós megtartása mellett szóló érvek.

Az e heti EU-csúcs előtti legfontosabb találkozón a miniszterek a menekültek, illetve Schengen kérdésével is foglalkoztak, Görögországra tolva a felelősség javát. A résztvevők három hónapot adtak Athénnak, hogy oldja meg határainak biztosítását – az időszak azután kezdődik, hogy az Európai Parlament elfogadja a schengeni övezet értékeléséről szóló jelentést. Görögországnak mintegy 50 elvárást kellene teljesítenie, ha nem sikerül, akkor a schengeni országok a mostani hat hónap helyett két évre is visszaállíthatják a belső határok ellenőrzését – áll a Görögország ellenszavazatával, Bulgária és Ciprus tartózkodása mellett elfogadott javaslatban.

Az ismét recesszióval küzdő görögöknek a menekültekkel kapcsolatos adminisztráció nagyfokú javítása mellett fel kellene állítaniuk egy olyan parti ellenőrzési rendszert, amely az egész tengeri határt lefedi Görögország és Törökország között. Ehhez vízi járművek, helikopterek, repülőgépek és más eszközök kellenek – állapítja meg javaslat. Azt nem tudni, hogy Athén ehhez milyen uniós segítséget kapna.