A világ legdrágább városa ismét Szingapúr lett

Több mint 30 éve, minden évben kétszer készít jelentést az Economist Intelligence Unit világ nagyvárosairól abból a szempontból, hogy hol mennyibe kerül az élet. A gyűjtés 133 várost tartalmaz, és jól megmutatja, melyek most a világ legdrágább és legolcsóbb pontjai. Budapest olcsónak számít, a 107. helyre került.
A lista egyébként New York költségeihez mérten rangsorolja az egyes városokat, az amerikai metropolisz költségeit veszi 100 egységnek. Így Szingapúr 116 pontot kapott, vagyis 16 százalékkal kerül többe a megélhetés ott, mint az Egyesült Államok legnagyobb városában. Budapest viszont csak 55 pontot ért el, vagyis: a magyar főváros lakóinak alig felét kell költenie, mint egy New Yorkban élőnek.
A világ legdrágább helyeinek árai egyébként sok esetben magyar szemszögből nézve megfizethetetlenek. Így például a világelső Szingapúrban átszámítva 960 forint egy kiló kenyér. Mivel a kutatás közel 400 termék, szolgáltatás árát, valamint a hétköznapokban felmerülő egyéb költség mértékét vetette össze, így korántsem törvényszerű, hogy ott kell legyen minden a legdrágább. Olyannyira nem, hogy az ázsiai városállam lakói a kenyér árát tekintve akár össze is tehetik a kezüket – a szöulihoz képest. Dél-Korea fővárosában ugyanis egy vekni átszámítva 3400 forint! De a tíz legdrágább várost nézve még a 6. Londonban sem futná túl sok pékárura magyar fizetésből: itt 660 forint a kenyér ára.
Más kérdés viszont, hogy vannak olyan termékek is, amelyeket a magyar fogyasztók elirigyelhetnek a legdrágább városoktól is. Míg ugyan a hongkongiak fizetik az egyik legdrágább benzint (litere 500 forint), addig New Yorkban – ami a világ hetedik legdrágább városa – csak 180 forintot kérnek érte a kutakon, ami jó 130 forinttal olcsóbb a magyarnál.
Kis Róbert Richárd utazási szakértő azt monda, turistaként nyilván más szempontjai vannak egy utazónak, nem számít hogy mennyire drágák az ingatlanok, vagy mibe kerül egy új autó, így az ő listája másként alakulna. A legdrágábbak közé, például a skandináv nagyvárosok mindenképpen felkerülnének. Oslót ilyen szempontból legalább olyan drágának tartja, mint az élmezőnyt és Monaco is drágább szerinte turistaként, mint amilyen Párizs lehet.
A legolcsóbb városok közös jellemzője, hogy egytől egyig hatalmas a nyomor, Afrikában például egészségügyi szolgáltatásokat még a nagyvárosokban sem lehet mindenhol elérni, de a közbiztonság sem jellemző ezeken a helyeken. A legdrágábbak között mindenütt rend és biztonság van, kiépült az infrastruktúra és bármit megvehet, ha pénze van egy turistának.
„Turisztika látványosságok szempontjából egy szegény város gazdagabb, kalandosabb lehet, mint a legdrágább és a legdrágább is megfizethető lehet – mondta Kiss Róbert Richárd. – Amikor utazást tervez az ember a kényelmi igény és az, hogy időben mennyire behatárolt a lehetősége az utazásra jelentősen befolyásolja, mennyit kell majd fizetnie. Lehet utazni fapadossal, de akár autóstoppal is, de ha két hét múlva szeretnénk elutazni egy távolabbi célponthoz, az repülővel mindenképpen drága lesz. A legdrágább helyeken is lehet ugyanakkor az utcán enni, lakáscserével szállást foglalni, vagy a külvárosban vásárolni. Sőt a legdrágább városokban nem is célszerű szállást keresni, hiszen a vonzáskörzet már mindig sokkal olcsóbb, tömegközlekedéssel pedig könnyen megoldható az utazás.”

Ázsiában enni, Európában szórakozni drága

Az ázsiai városokban általában az élelmiszerek kerülnek viszonylag sokba, míg Európában a szórakozás. A legdrágább Szingapúrban például, az élelmiszerek nagyjából ugyanannyiba kerülnek, mint New Yorkban, míg a 9. helyen álló Szöulban 30 százalékkal drágábbak. Autót vásárolni és fenntartani azonban Szingapúrban a legdrágább, de a rezsi is itt kerül a legtöbbe. Európában, Párizsban kerül a legtöbbe az élet, csak az alkohol és a dohány az, ami olcsóbb a többi városhoz viszonyítva.