Ellenzi az adóemelést a japán miniszterelnök tanácsadója

Honda Ecuro a Reuters hírügynökségnek szerdán adott nyilatkozatában azt is kijelentette, hogy a költségvetésnek további 7 ezer milliárd jent (62,3 milliárd dollárt) kellene a fogyasztás növelését célzó intézkedésekre fordítania.

"Úgy tűnik, hogy a miniszterelnök érti az áfaemelés miatti aggodalmamat" - fogalmazott a tanácsadó, aki a japán politikai elit tagjai közül elsőként vetette fel az áfakulcs csökkentését.

A 2012 decemberében hivatalba lépett Abe Sindzó japán kormányfő - "Abenomics" néven is emlegetett - növekedésbarát gazdaságpolitikája kihúzta a japán gazdaságot a recesszióból, és az ország hosszú idő után maga mögött hagyta a deflációt, ám az első áfaemelés visszavetette a jól induló gazdasági növekedést és a defláció elleni küzdelmet is.

Közel két éve, 2014. április 1-jén 5 százalékról 8 százalékra emelték az általános forgalmi adó mértékét, majd az eredeti tervek szerint másfél év múlva, 2015 októberében további 2 százalékponttal 10 százalékra növelték volna az áfakulcsot. Utóbbi lépést azonban 2017 áprilisára halasztotta kormány, miután az első emelés újra mély válságba taszította a szigetországot.

Miközben a gazdasági fellendülés szertefoszlott, nyáron pedig felsőházi választást tartanak, a miniszterelnöknek döntenie kell arról, hogy vállalja-e a második áfaemelés kockázatát.

"Nem szabad növelni a forgalmi adót, amíg teljes egészében le nem küzdjük a deflációt. Nem szabad olyan lépéseket tenni, amelyek Abenomics ellenében hatnak" - mondta Honda Ecuro, hozzátéve, hogy az áfakulcs 7 százalékra történő csökkentése erős üzenet lenne a világ és a fogyasztók felé, miszerint Japán komolyan gondolja a magánfogyasztás ösztönzését.

Abe Sindzó egy szerdai nyilatkozatával azt sugallta, hogy elképzelhető az áfaemelés elhalasztása, mondván, "politikai" döntés lenne, ha a tervek szerint haladnának tovább.

A költségvetési bevételek növelését célzó áfaemelés elhalasztását ellenzi a pénzügyminisztérium, egyes közgazdászok, valamint a kormányzó párt egyes keményvonalas, a nagyobb költségvetési fegyelem mellett kardoskodó képviselői, akik aggódnak amiatt, hogy az óriási költségvetési hiány leszorításának hiányában ronthatják Japán hitelminősítését és egyéb zavarok keletkezhetnek.

Japán két legfőbb gondja a népesség csökkenése, illetve öregedése, valamint a hatalmas államadósság. A társadalom elöregedése növeli a költségvetés terheit és csökkenti a megtakarításokat, ami a bruttó hazai termék (GDP) kétszeresét meghaladó, eddig belföldi forrásokból - nagyrészt nyugdíjalapok által - finanszírozott adósság fenntarthatóságát is kérdésessé teszi. Az eredeti elképzelések szerint az áfaemelésből származó bevételek ellensúlyozták volna részben ezeket a terheket.