Meglepte az elemzőket, hogy ennyire alacsony az infláció

A februári infláció alacsonyabb lett az elemzői várakozásoknál, ami egy esetleges kamatcsökkentést vetíthet előre az elemzők szerint. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében kiemelte: a magyar gazdaságot továbbra is mérsékelt inflációs környezet jellemzi, a jövedelmek megőrzik értéküket, a vállalkozások könnyebben tervezhetnek a stabil árak mellett.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma tette közzé, hogy februárban a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, januárhoz képest 0,1 százalékkal mérséklődtek.

Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője kommentárjában kiemelte: a februári magyar inflációs adat még a visszafogott várakozásoknál is alacsonyabb áremelkedést tükrözött. A közlés után nagy valószínűséggel számítani lehet arra, hogy március 22-én a negyedéves Inflációs jelentésben a jegybank lefelé módosítja a várható inflációs pályát. Hozzátette: március 22-én mégsem számítanak kamatvágásra, azonban 2016 kora nyarán kamatvágási ciklus kezdődhet ismét, amely 1 százalék közelébe mérsékelheti az irányadó rátát.

Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint meglepetést okozott az adat, a piac 0,4-0,5 százalékos árszínvonal-emelkedést várt, a maginfláció 2015 október óta nem változott érdemben. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy mindez növeli az újabb kamatcsökkentési ciklus valószínűségét. Az elemző a szeszesitalok-dohányáruknál az infláció további lassulására számít a következő hónapokban, ami az üzemanyagok bázishatás miatti éves árcsökkenésével párosulva ismét előidézheti a negatív inflációs ráta megjelentését a következő hónapok során.

Elmondta, a kamatcsökkentési ciklus valószínűségét alátámasztja a másodkörös hatás is, ugyanis az inflációs várakozások is historikus mélypontra estek. Az ING szerint azonban indokolt az óvatosság, ugyanis amíg a fékeződő infláció megmarad egy tisztán olajár vezérelte folyamatnak és a maginfláció sem indul csökkenésnek, a kamat tartása mellett is erős érvek szólhatnak. Mindemellett az MNB Monetáris Tanácsa a tartás mellett érvelhet a munkaerőpiacon - főként a kiskereskedelemben - bejelentett jelentős béremelések miatt, ami pedig árfelhajtó hatást gyakorolhat.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is azt emelte ki, hogy elmaradt a várakozásoktól a februári infláció. A következő hónapokban az alacsony üzemanyagárak, valamint a bázishatások miatt az infláció 0,2-0,5 százalék között ingadozhat, tartósan alacsony üzemanyagárak esetén megközelítheti a 0 százalékot is - tette hozzá.

Jelezte: bázishatások miatt 2016 őszén az infláció elérheti a 2,0, év végére pedig a 2,4 százalékot, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2017 közepe előtt, ami tartóssá teheti az alacsony kamatokat, valamint lehetővé tesz további nem-konvencionális monetáris politikai intézkedéseket. A tavalyi átlagos infláció 0,1 százalék volt, idén 1,1 százalékos inflációra számít. Az idei inflációra lefelé mutató kockázatot jelent az olajárak év eleji markáns zuhanása. Amennyiben az olajárak tartósan a jelenlegi szinten maradnak, az idei infláció akár 0,5 százalékponttal lehet alacsonyabb - vélekedett.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője kifejtette, hogy az adat, bár enyhén alacsonyabb volt a várakozásuknál, nem írta felül a hosszabb távú előrejelzést. A maginflációs mutatón kívül eső  tételeknek köszönhető elsősorban az, hogy a januárban látott 0,9 százalékról 0,3 százalékra esett vissza az inflációs mutató, hiszen a maginflációs ráta februárban 1,4 százalék volt. Tavaly április óta a maginflációs mutató stabil. Idén átlagosan 0,4 százalék lehet az inflációs ráta, jövőre pedig 2 százalék fölé gyorsulhat - mondta.

A CIB Bank elemzői kommentárja szerint az infláció tavaly második félévi emelkedő trendjének megtörése után ebben az évben inkább hullámzó inflációs pályára számítanak. Az első fél évben továbbra is alacsony értékek lehetnek jellemzőek, nyáron rövid időre negatív tartományba is csúszhat az infláció, de az év második felében már 1 százalék fölötti értékeket is elérhet. A februári adattal jelentősen megnőtt annak valószínűsége, hogy a 2016-os éves átlag 1 százalék alatt maradhat.

Az NGM szerint az inflációs folyamatok az alacsony olajárnak és az Európából érkező dezinflációs hatásnak köszönhetően mérsékeltek. A belföldi folyamatokat tekintve a kereslet növekedéséből adódó árnyomás egyelőre visszafogott, továbbá az árcsökkentés irányába hat a sertés tőkehús általános forgalmi adójának januári mérséklése is.

Kiemelik: míg 2010-ben a fogyasztói árak közel 5 százalékkal emelkedtek, addig a több lépcsőben végrehajtott rezsicsökkentésnek köszönhetően 2013-ban csak 1,7 százalék, majd 2014-2015-ben már nulla százalék körül alakult a mutató, sikerült megőrizni a forint vásárlóértékét. A pénzromlás mérséklődésével nő a bérek és a nyugdíjak reálértéke, a háztartások által elkölthető jövedelem, ami a fogyasztás élénküléséhez és a gazdaság fellendüléséhez vezet - írta az NGM.