Nem látszik az árnyomás

Februárban 0,3 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak átlagosan az egy évvel korábbinál – adta közre a KSH. Az infláció januárban 0,9 százalék volt, a visszaesés nem, azonban annak mértéke meglepő, az elemzők 0,4-0,5 százalékos árindexet vártak a második hónapra.

Februárban a januárihoz képest átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek az árak, az üzemanyagok 3,7 százalékkal lettek olcsóbbak egy hónap alatt, amit az élelmiszerek átlagosan 0,5 százalékos áremelkedése ellensúlyozott. A sertés- és a baromfihús ára tovább csökkent, míg az idényáras élelmiszerek drágultak 4,8 százalékkal. A szolgáltatások azonban csak az átlagnak megfelelően 0,1 százalékkal drágultak egy hónap alatt. Ez volt az az eltérés, ami miatt a várakozásoknál alacsonyabb lett a 12 hónapos inflációs index.

Leginkább az olcsó olaj  tartja alacsonyan az inflációs szintet. Az elmúlt év februárjához képest az üzemanyagokért 11,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni az idén a második hónapban – Virovácz Péter, az ING elemzője szerint ez önmagában 0,9 százalékponttal fogta vissza az áremelkedést.  Az élelmiszereknél a sertéshús áfájának csökkentése nyomja le az árakat, bár az állati termékek egyébként is olcsóbbá válnak: a sertéshúsért az egy évvel korábbihoz képest 17,5, a tejért 9,1, a sajtért 6,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni februárban, míg a baromfihús 1,2 százalékkal vált olcsóbbá egy év alatt. A távfűtés, a vezetékes gáz és a villany ára nem változott, a háztartási energia 0,1 százalékkal lett azonban olcsóbb leginkább a palackos gáz 10,4 százalékos ármérsékledésének következtében. Jelentősen csökkent a szeszes italok, dohányáruk áremelkedésének üteme (2,6 százalék volt csak februárban), aminek az ING elemzője szerint az a magyarázata, hogy folyamatosan bekerülnek a bázisba a 2015-ös adóemelések (a zárjegyek felhalmozása miatt a januári adóemelés márciusban éreztette a hatását az árakban ugyanis). A tartós fogyasztási cikkek áremelkedését (1,8 százalék) a forint erősödése fogta vissza az elmúlt évben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium értékelése szerint az inflációs folyamatok az alacsony olajárnak és az Európából érkező dezinflációs hatásnak köszönhetően mérsékeltek. Úgy vélik, a belföldi folyamatokat tekintve a kereslet növekedéséből adódó árnyomás egyelőre visszafogott, továbbá az árcsökkentés irányába hat a sertés tőkehús általános forgalmi adójának januári mérséklése is.

Virovácz Péter szerint a szeszes italok, dohányáruk áremelkedési ütemének lassulása, és az üzemanyagok árának mérséklődése ismét negatív inflációs rátát hozhat a következő hónapokban. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője viszont arra számít, hogy az ütem csak tartósan alacsony üzemanyagárak esetén közelíti meg a 0 százalékot, de valószínűleg 0,2-0,5 százalék között ingadozhat. A tavalyi átlagos -0,1 százalék után a Takarékbank idén 1,1 százalékos inflációra számít (tartósan ilyen alacsony olajárak esetén azonban csak 0,6 százalékosra). Az elemző úgy véli, hogy az infláció 2016 őszén – bázishatások miatt – elérheti a két százalékot, az év végére pedig akár a 2,4 százalékot is megközelítheti. Az árindex a három százalékos jegybanki célt azonban így sem éri el 2017 közepe előtt, ami tartóssá teheti az alacsony kamatokat, valamint lehetővé tesz további nem-konvencionális monetáris politikai intézkedéseket.

Az ING elemzője szerint az adatok fényében egy újabb kamatcsökkentési ciklus valószínűsége is  tovább emelkedett. Az inflációs várakozások is historikus mélypontra estek, ami ezt szintén alátámasztja – fogalmaz Virovácz  Péter, aki szerint az óvatosság azonban indokolt. A fékeződő infláció ugyanis olajár-vezérelt, a maginfláció mindeközben nem változik, így a kamat tartása mellett is erős érvek szólhatnak. Mindemellett a Monetáris Tanács a tartás mellett érvelhet a munkaerőpiacon (főként a kiskereskedelemben) bejelentett jelentős béremelések miatt, amely szintén árfelhajtó hatást gyakorolhat – hangsúlyozta az elemző.