Százmilliókat kaptak az MNB alapítványai

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen 300 millió forintot juttatott három Pallas Athéné alapítványának, a Matolcsy György jegybankelnök kuratóriumi elnöksége alatt álló Domus Animaenak, valamint a Domus Concordiaenak és a Domus Innovationisnak január végén. Egy hónappal azelőtt, hogy Bánki Erik fideszes képviselő javaslatára az Országgyűlés módosította a jegybanktörvényt, megengedve az alapítványoknak, hogy eltitkolják: az immár 280 milliárd forintot közelítő vagyonukból – amelyből mintegy 20 milliárd ingatlanban áll – kinek, mire, mennyit költöttek. Ám ezzel még nem mentesültek az adatközlés alól, mivel Áder János köztársasági elnök a törvény visszamenőleges hatálya miatt szerdán normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól (AB).

Folyamatosan növeli az alapító MNB azt az összeget, amelyet alapítványai teljes vagyonukból – azok hozadékával együtt – felhasználhat. Míg e summa a 2014 őszéig létrehozott öt alapítványnál még csak 2-2 milliárd forint volt, azaz összesen 10 milliárd, addig ma már a 2014 végén fél tucatra bővült alapítványi kör egyenként folyósíthat legalább 10 milliárdot – a legtöbbet, 20 milliárdot a Matolcsy-féle Animae –, hatan együtt pedig összesen már közel 75 milliárdot. Hogy e lehetőséget mennyire használták ki, nem tudni, mivel az alapítványok nem válaszoltak lapunk azon kérdésére, hogy mennyit költöttek 2016. január 31-ig. Az eddig nyilvánosságra került egyetlen – tört – éves beszámolójuk a 2014. végi állapotról pedig nem mérvadó, hiszen gyaníthatóan az addig odaítélt kevesebb mint 200 milliónál tavaly nagyságrenddel többet folyósíthattak.

Vagyonuk többi, immár 185 milliárd forintos részének csak a hozamát használhatják fel az MNB-alapítványok. Utóbbiak – Matolcsy korábbi tájékoztatása szerint – kizárólag állampapírokban fialtatják a vagyonukat. Így nekik köszönhető, hogy a háztartásokat segítő nonprofit intézmények állampapír-állománya idén január végén 222 milliárdnyi volt. Ebből lehetett 170-180 milliárdnyi az alapítványoké. Volt ennél több is náluk, tavaly július végén 200-210 milliárdnyi, ám ebből 30-35 milliárdnyit 2015 végéig eladogattak. Azt viszont, hogy az ebből származó bevételt mire költötték, csak akkor tudhatjuk meg, ha az AB úgy dönt, hogy az alapítványok adatait nem lehet visszamenőleges hatállyal titkosíttatni.

a Figyelő konferenciáján, ugyanakkor a tavaszi vágást túl korainak nevezte. Szerinte a jelenlegi forintárfolyam mellett elvéthetik a 3 százalékos inflációs célt. Ezt a piac úgy értelmezte, hogy az MNB még gyengébb árfolyamot szeretne, így szavaira a forint a reggeli 309-es szintről délutánra 311 közelébe került az euróval szemben. A Bloomberg elemzői körképében egyébként arról írt, hogy az MNB-nek „ki nem mondott árfolyamküszöbe” a 310-es kurzus, vagyis nem hagyja a forintot tartósan e szint alá erősödni. Nagy Márton arról is beszélt, hogy már márciusban jöhet nem konvencionális lazítás. Ez érintheti akár a kamatfolyosót, amelynek alja negatív tartományba is kerülhet (most 0,1 százalékon áll). Az MNB-nek az is muníciót ad a lazításhoz, hogy az Európai Központi Bank tegnap a vártnál nagyobb élénkítőcsomagot jelentett be.

a Figyelő konferenciáján, ugyanakkor a tavaszi vágást túl korainak nevezte. Szerinte a jelenlegi forintárfolyam mellett elvéthetik a 3 százalékos inflációs célt. Ezt a piac úgy értelmezte, hogy az MNB még gyengébb árfolyamot szeretne, így szavaira a forint a reggeli 309-es szintről délutánra 311 közelébe került az euróval szemben. A Bloomberg elemzői körképében egyébként arról írt, hogy az MNB-nek „ki nem mondott árfolyamküszöbe” a 310-es kurzus, vagyis nem hagyja a forintot tartósan e szint alá erősödni. Nagy Márton arról is beszélt, hogy már márciusban jöhet nem konvencionális lazítás. Ez érintheti akár a kamatfolyosót, amelynek alja negatív tartományba is kerülhet (most 0,1 százalékon áll). Az MNB-nek az is muníciót ad a lazításhoz, hogy az Európai Központi Bank tegnap a vártnál nagyobb élénkítőcsomagot jelentett be. -->