Tavaly hatmilliárdnál is több reklámadó folyt be

Nagyjából teljesült a kormány tavalyi évre várt reklámadó-bevételi terve. Az elmúlt évben ugyanis nettó 6,08 milliárd forint bevétel folyt be a központi költségvetésbe reklámadóból, míg 2014-ben 3,27 milliárd forint – közölte a Világgazdasággal a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján. Az éves bevételek közötti eltérés abból adódhat, hogy 2014. augusztus 15-én vezették be a jogszabályt, vagyis 2015 volt az első teljes év. A kormány idei terve 10,9 milliárd forintos bevételről szól, a várt jelentős növekedés hátterében vélhetően a reklámpiac élénkülése, az adózási hajlandóság növekedése állhat.

A tavalyi összeg bár lehetett volna több is – főleg, ha a Magyarországon nem, hanem például Írországban adózó vállalkozások itt fizetnének adót –, nagyjából megfelel a kormány 6,6 milliárdos várakozásainak, jóllehet a reklámadó 2014-es bevezetését megelőző hatástanulmány 2015-re, vagyis az első teljes évre még 8-10 milliárd forintos bevétellel számolt.

A reklámadó másfél éves története alatt – részben uniós „nyomásra” – rengeteg változás történt. A legérdemibb az adó progresszív jellegének megváltoztatása. (Ezt Brüsszel szorgalmazta.) Eredetileg ugyanis egysávos adózásról szólt a jogszabály, amely szerint ötszázmilliós forintos reklámbevételig nulla volt az adókulcs, az e fölötti rész után pedig – tehát sávosan – negyven százalékkal sújtották az adó alanyát. Az említett hatástanulmány tehát ezzel számolva 8-10 milliárdos bevétellel kalkulált az elmúlt évre. Tavaly azonban – 2014-hez hasonlóan szintén év közepén – változott a szabályozás, aminek eredményeként eltörölték a sávokat, és százmillió forint fölötti reklámbevétel után egységesen 5,3 százalék lett az adó. Csakhogy a tavalyi jogszabályváltozás után lehetőség nyílt arra is, hogy az adózó – visszamenőleg – a 2014-es évre is figyelembe vehesse az új adómértékeket, magyarázta lapunknak Lakatos Zsuzsa, a Tax Revolutions Kft. adószakértője.

A NAV hangsúlyozta, a 2015-re vonatkozó számok még nem tekinthetők véglegesnek, mivel a 2015. évi elszámoló bevallások beadási határideje május 31., ám minden bizonnyal érdemi változás nem lesz a számokban.
A reklámadóból befolyó összeg két „forrásból” érkezik a költségvetésbe. Részben a reklámközzétevőktől, ezek jellemzően a médiavállalkozások. Mellettük azonban – bizonyos estekben és keretek között – a reklámközzétételt megrendelők is fizetnek adót. Ők azok a gazdálkodók, akik saját részükre rendelik meg az adóalanyoktól a reklám-közzétételi szolgáltatásokat, például hirdetési felületet vásárolnak, kiadványokban jelennek meg, internetes hirdetésre költenek (többek között a Google Adwords, a Facebook). A NAV-tól származó információ szerint „2015-ben 193 reklámközzétevő adózott a 2014 adóévre, a reklám-közzétételt megrendelő adózók száma 2014-ben pedig 214 adóalany volt. Jelenleg a tavalyi évre csak a 2015. évi adóelőlegre vonatkozó bevallási adatok állnak a NAV rendelkezésére, e szerint „nulla forint összeget meghaladó fizetendő adókötelezettséget 200 adózó állapított meg” – közölte a NAV, amely hozzátette: ezt tovább növelik az eltérő üzleti éves vállalkozások és a reklámadó-kötelezettség alá újonnan bejelentkező vállalkozások bevallásában szereplő összegek. Tavaly 346 adózónak reklámközzétételt megrendelőként keletkezett adófizetési kötelezettsége.

Médiatípusokra bontott kimutatás a bevallások adataiból nem szűrhető le, így arra a kérdésünkre, hogy mely médiatípusú volt a legnagyobb adózó, nem tudott érdemben válaszolni az adóhatóság. Azt pedig – adótitokra hivatkozva – szintén nem árulhatta el az adóhatóság, hogy mely vállalkozások fizették a legnagyobb összegű reklámadót.