Megvan a fantomcégek elleni csodafegyver

Hatvan ponton pontosítaná tovább a jövő évi adótörvényeket a pénzügyi kormányzat – legalábbis ez tűnik ki abból, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottsága terjedelmes indítványt nyújtott be a törvényjavaslathoz. A képviselők nem voltak nagyon aktívak az adómódosításokkal kapcsolatban, összesen kilenc javaslat érkezett ezekhez, egyik sem kormánypárti, vagyis esélytelen az elfogadásra.

Az egyetlen bizottsági módosítás foglalja össze a pénzügyi kormányzat utólagos korrekcióit: ebben a helyesírási hibák és a hivatkozások javításától a részletszabályok finomításán át néhány vadonatúj elemig terjed a skála. Az alap persze változatlan marad: a jövő évi adótörvények látványos tehermérséklései – a friss tej, a baromfihús és a madártojások áfájának 5 százalékra, az internet és az éttermi szolgáltatás terheinek 18 százalékra csökkentése – mellett ott vannak a nem annyira burkolt (jövedéki) adóemelések a benzin és a cigaretta esetében, míg a vállalkozások kedvezményeinek növeléséhez nagyobb (áfa-)elszámolási szigor társul.

Továbbra sem tudni azonban két nagyon fontos dolgot: mi lesz a cafeteria sorsa, és miként alakulnak majd az adóeljárások. Ez utóbbi esetében kérdés, mi lesz az online számlázással, kinek, mit és hogyan kell tennie ennek érdekében, valamint az sem teljesen tisztázott, pontosan mit is jelent majd, hogy a NAV készíti el mindenki (pontosabban: majdnem mindenki) személyi jövedelemadó bevallását.

Ezekben az ügyekben az adómódosítást módosító csomag sem ad eligazodást: a kormányzat egyelőre ilyen irányú változásokat nem illesztett a törvényjavaslathoz. Sőt, Orbán Viktor kormányfő azt mondta ugyan, hogy a cafeteria a jelenlegi formájában megszűnne, és készpénz váltaná fel, így kettős bérrendszer alakulna ki, a törvényjavaslat maga is kiterjeszti a béren kívüli juttatások körét: jön a lakhatási támogatás, és szélesebb körűek lesznek az utazási kedvezmények. Ezen a módosítás módosítása sem változtat, sőt újabb elemet hozna be: a tavaly kiszavazott tétel jelenik meg ismét, és a szűrővizsgálatok és a mentálegészségügyi ellátások munkáltatói kifizetését javasolja adómentessé tenni a munkavállalók számára.

További enyhítést jelent, hogy a bankokat mentesítik az állampapírok forgalmazására jutó különadó alól – az indoklás szerint ez ösztönzi majd a pénzintézeteket a kötvények forgalmazására. Kapnak egy kis kedvezményt a fuvarozók is. Nemcsak a teherautók megvásárlása lesz ugyanis számukra illetékmentes, hanem az üzembentartói bejegyzéskor se kell az államnak fizetni – vagyis a lízingnél se kell illetéket leróniuk.

Mindeközben az állam végre szigorúbban lépne fel a cégek fantomizálása ellen. Ez az adókerülési technika a kilencvenes évek óta ismert, ám az elmúlt tizenöt évben nem léptek fel ellene. Most visszaélésszerű vállalkozói magatartásnak minősítik, ha egy vállalkozás tagja még a cég felszámolásának vagy kényszertörlésének elrendelése előtt kimenekíti magát az utóbb behajthatatlanná vált, nagy összegű adótartozást felhalmozó vállalkozásból. Az új paragrafusok szerint az adóhatóság ezentúl megállapíthatja azoknak a tagi felelősségét is, akik úgy adták el a részesedésüket, hogy tudtak vagy tudhattak volna a cég nagyobb összegű adótartozásáról. A döntő a 25 százalék feletti tulajdoni hányad lesz, ám további feltétel, hogy az adótartozás meghaladja a jegyzett tőke felét.