Magyarország újra versenyképesebb, mint Románia, de az összes többi régiós ország előttünk áll az IMD svájci üzleti főiskola rangsorában. A 61 országot számba vevő listán idén a 46. helyet értük el, ami két hellyel jobb a 2015-ös teljesítményénél. Ez azonban korántsem túl acélos pozíció a befektetésekért folytatott öldöklő versenyben. „Egy-két hely a világon semmit sem számít” – mondta a Világgazdaságnak Chikán Attila, a Corvinus Egyetem professzora. Hozzátette, úgy javítottunk a helyzetünkön, hogy Románia mellett megelőztük Indonéziát és Kazahsztánt, de Szlovénia elénk került.
A csehek befértek a lista első felébe idén is, de a lengyelek sem szomorkodhatnak a 33. helyükkel. Szlovákia hat helyet előrelépve pedig a 40. helyen végzett. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a multinacionális vállalatok inkább a régió többi országát preferálják, amikor beruházások döntéseket hoznak meg, s nyugodtabban viszik oda a tőkét, mint hozzánk.
2. Svájc
3. Egyesült Államok
12. Németország
24. Ausztria
29. Csehország
31. Észtország
33. Lengyelország
38. Törökország
46. Magyarország
49. Románia
50. BulgáriaAz IMD listáján 2013-ban még az 50. helyen voltunk, vagyis jobb a mostani pozíciónk. A baj azonban az, hogy a javulás sokkal lassabb folyamat, mint ahogy elveszítettük a versenyképességünket. Magyarország 2012-ben a 45. helyen volt, két évvel korábban pedig három pozícióval ennél is előrébb álltunk. Chikán Attila arra mutatott rá, hogy 2005-ben még az előkelő 27. helyen állt az ország, vagyis majdnem húsz hellyel vagyunk hátrébb most, mint tíz éve.
Az elmúlt négy évben jobb lett a gazdasági helyzetünk az IMD szerint, vagyis a versenyképesség javulásában döntő szerepe volt a viszonylag gyors GDP-növekedésnek. Ugyanakkor a másik három fő mutató, a kormányzati hatékonyság, az üzleti hatékonyság és az infrastruktúra alapján is rosszabb lett a magyar helyzet. Az IMD rangsora azt mutatja, hogy a kormányzati és üzleti hatékonyság kevés helyen pocsékabb, mint Magyarországon. Előbbiben az 54., utóbbiban az 56. helyet foglaljuk el, s csak olyan országokat tudunk megelőzni ezekben, mint a gyengélkedő Horvátország, a válság sújtotta Görögország, a folyamatosan csőd szélén táncoló Argentína, a háborús Ukrajna vagy az olajárak összeomlása miatt hanyatló Venezuela.
„A Világgazdasági Fórum listáján is az üzleti és a kormányzati hatékonyság miatt szerepel rosszul az ország. Az infrastruktúra állapota ráadásul nálunk viszonylag jó a többi feltörekvő országhoz képest – hiszen sok helyen utak is alig vannak – mert az EU-források miatt előnyünk van ebben” – mondta Chikán Attila. A professzor rámutatott: a gazdasági működés azonban kifejezetten pocsék.
Chikán nem számít arra, hogy a versenyképességünk nagyot javuljon a következő években. „Folyamatos lecsúszásban vagyunk, és ha nem változtat a kormány, akkor ez így is maradhat” – vélekedett. Szerinte olyan intézményi strukturális változásokra lenne szükség, amelyek segítik a kkv-k üzleti felkészültségét. A K+F források jó részét például a kkv-knak kellene adni, s javítani a külpiacra jutás feltételrendszerét is. „A magas és gyakran változó adók sem segítik a versenyképességet” – mondta Chikán, kiemelve, hogy a kereslet és a munkaerő hiánya is hátráltató tényező. Utóbbit a rossz képzési rendszer mellett az elvándorlás is okozza.
2. Svájc
3. Egyesült Államok
12. Németország
24. Ausztria
29. Csehország
31. Észtország
33. Lengyelország
38. Törökország
46. Magyarország
49. Románia
50. Bulgária -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.