A béremelések évtizede jön

– Hány betöltetlen munkahely van ma Magyarországon?

– Nincsenek teljesen pontos statisztikai adatok, mi úgy 100 és 200 ezer közé tesszük a számukat.

– Hogyan oszlik meg ez országosan?

– A napokban jelent meg a KSH-nak egy statisztikája a be nem töltött álláshelyekről. Ez egy olyan szám, amely azokat a betöltetlen álláshelyeket tartalmazza, amelyekről a hivatal tudomást szerez. Ez vélhetően a valós helyzet töredékét jelzi. A KSH 36-37 ezer üres álláshelyről tud, ebből a központi régió, Budapest és környéke a harmadát teszi ki, a többi megoszlik országosan, a különböző régiók gazdasági fejlettségével arányos.

– Egy egész megoldáscsomaggal állt elő az MGYOSZ. Ebből az egyik javaslat, hogy külföldi szakképzett munkaerőt csábítanak az országba. Hogyan és kiket?

– Mivel csökken a népesség, a már megszületett gyerekek számát lehet tudni, ezért látható, hogy tíz vagy húsz év múlva mire lehet számítani. Vagyis egy nagyfokú és évről évre növekvő munkaerőhiányról van szó. A javaslataink tehát együttesen kell, hogy hassanak. Ebből az egyik a külföldi szakképzett munkaerő Magyarországra való csábítása. Elsősorban szakmunkásokról van szó. Nyitottnak és rugalmasnak kell lenni abban a tekintetben, hogy merre keresünk. A cseheknél és lengyeleknél például sok ukrán dolgozik, de lehet, hogy nálunk a nyelvi korlátok erősebben érvényesülnének.

– Drága az albérlet hazánkban, az élet sem olcsó, vagyis nem olcsó munkaerőt keresnek. Vagy igen?

– A keresésnek egy államilag összehangolt és államilag támogatott keresésnek kellene lennie. Ezt elősegíthetik államközi egyezmények, különböző állami támogatások. Például arra gondolok, hogyha egy cég munkásszállást biztosít munkavállalójának, akkor annak járulékmentes juttatásnak kellene lennie.

– Hogyan lehet meggyőződni a munkavállaló alkalmasságáról, hogy nem fog kilógni a sorból?

– Az a lényeg, hogy az egyén kultúrája és a vállalat kultúrája összeilleszthető legyen. Egy felvételi során ma már meg tudják állapítani, hogy a munkavállalónak milyen az értékrendszere és az beleillik-e a vállalat értékrendszerébe.

– A multi cégek saját vállalati értékrendszert alakítanak ki, amelyet el kell sajátítania a dolgozónak. Ez meg már túl is mutat egy adott ország kultúráján.

– Ez a modell működőképesnek tűnik.

– A betöltetlen állások nagy része milyen végzettséget igényel?

– Túlnyomó többsége közép vagy felsőfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igényel. Vagyis viszonylag kevesebb betanított vagy szakképzetlen munkás kellene, ezért lenne szerencsés, ha a közfoglalkoztatottak egy részét, néhány tízezer főt át lehetne irányítani a versenyszférába. Ami a munkavállalónak is előnyösebb lenne.

– Mégis milyen területeken keresnek embert?

– Például 22 ezer betöltetlen informatikai munkakör van hazánkban, kevés a kamionsofőr, sok ezer szakmunkás hiányzik, az építőipari szakmák nagy része is hiánycikk, az ápolónők, a vendéglátósok is kevesen vannak, Balaton környékén sokan panaszkodnak, hogy nehéz egy jó szakácsot alkalmazni.

– A vendéglátás, az építőipar és az egészségügy területén a munkaerőhiányt nem az alacsony bérek okozzák?

– A munkaerőhiány egy részét az alacsony jövedelmek is okozzák, éppen ezért javasoltuk mi is, hogy vonzóbb bérszínvonalra lenne szükség. Ez nem oldja meg a problémát, de az biztos, hogy lassítja a kivándorlást is. A nagy cégek mostanában béremeléseket hajtanak végre éppen emiatt. A bérfelzárkóztatás terén azt várnánk a kormánytól, hogy csökkentse a béreket terhelő jelentős adó- és járulékterheket. Ahhoz, hogy a munkavállaló zsebébe egy forint kerüljön most, a munkáltatónak kettőt kell adnia.

Rolek Ferenc (1953)

1978-ban végzett a Marx Károly Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen mint okleveles közgazda, amit 1983-84-ben ugyanitt kiegészített egy egyetemi doktori fokozattal. Dolgozott az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetében, a Munkaügyi Minisztériumban helyettes, illetve közigazgatási államtitkárként. A versenyszférába a GE Lighting Tungsram vezérigazgató-helyetteseként, illetve HR-vezetőjeként, majd a Budapest Bank vezérigazgató-helyettesi, illetve HR-vezetői teendőit is ellátta. Jelenleg az MGYOSZ alelnöke.

– Mekkora járulékcsökkentés lenne megfelelő?

– Ahhoz, hogy egy forintja legyen a dolgozónak, 2 forint helyett 1,8 vagy legalább 1,9 forint kiadás is már sokat segítene. Rövidtávon ez talán megvalósítható lenne, elbírná a költségvetés. A kis- és középvállalatok ezt a járulékcsökkentést béremelésre tudnák fordítani.

– Akkor most a béremelések évtizede várható?

– Igen, béremelésre van szükség a munkások megtartásához. A munkavállalónak nyilván ez előnyös, a munkaadónak ki kell gazdálkodnia. Lesz olyan vállalkozás, amelyik nem tudja kigazdálkodni, de lehet, hogy a kevésbé hatékony vállalkozások megszűnése az egyensúly irányába mutat hosszú távon. Az egyensúly úgy is javítható, ha a munkaerőkeresletet tudjuk csökkenteni, vagyis a kis- és középvállalkozások hatékonyságát növeljük. Új technológiákat és technikákat kellene alkalmazniuk és kevesebb embert.

– Honnan lesz rá pénz?

– Ebben is tudna segíteni a kormány. Az eddigi munkahelyteremtő programok helyett inkább a munkahelyek, vállalatok, vállalkozások hatékonyságát segítő pályázatokkal. Kettős haszna lenne ennek. A nemzetközi piacon is versenyképesebbé válnának a vállalkozások, és a hatékonyság növekedése után kevesebb munkaerőre lenne szükség.