Fékezett habzású pénzmosás

Hiába tette a kormány átmenetileg, 2015. július 1. és 2016. június 30. között rendkívül kedvezményessé az eddig külföldön rejtegetett vagyonok hazahozatalát, e lehetőséggel kevesebben éltek, mint amennyire a könnyítés mértéke alapján számítani lehetett. Az átmeneti szabály szerint aki az elmúlt egy évben nyitott a szakzsargonban nemes egyszerűséggel csak pénzmosónak nevezett stabilitás megtakarítás számlát (smsz), az arról már egy év várakozást követően mindössze 10 százalék adó megfizetésével felveheti a kamatot nem fizető államkötvényekbe kötelezően tett, kétes eredetű jövedelmeit. Méghozzá úgy, hogy e közteher vállalásáért cserébe az adóhatóság nem firtatja a hazautalt pénzek származását.

Egy év alatt 1065 stabilitás megtakarítási számlát nyitottak magánszemélyek, melyeken összesen 84,4 milliárd forintot helyeztek el – közölte a Világgazdasággal a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Márpedig ezek a számok arányaikban közel sem tükrözik az átmeneti és az állandó feltételek közötti különbséget. A 2013-ban megalkotott eredeti – és július 1-jétől ismét élő – szabály szerint ugyanis a pénzmosó számláknak nevezett smsz-eken elhelyezett, legalább ötmillió forint három éven belüli felvétele esetén 32 százalék (az akkor még 16 százalékos személyi jövedelemadó duplájának megfelelő) adót, három és négy év között 16, négy és öt év között pedig 8 százalékot kell leszurkolni, s csak öt év után válik adómentessé a legalizált összeg. A 2014. január 1. és 2015. június 30. közötti, másfél éves időszakban 815 smsz létesült, amelyekre 50,8 milliárd érkezett.

Az, hogy a rendkívüli kedvezmények a kormány által vártnál kevésbé dobogtatták meg a vagyonaikat eddig külföldön, a NAV elől elrejtve tartók szívét, szakértők egyértelműen annak tudják be, hogy január 1-jén szigorodtak a nemzetközi banktitkokkal kapcsolatos adatkezelések és az adóegyezmények. Ötvenegy ország kötelezte magát (s további harminc fontolgatja a csatlakozását), hogy a nála lévő, külföldi tulajdonú bank- és értékpapírszámlákról, biztosításokról és egyebekről az idei évtől tájékoztatja a külföldi személy országának adóhivatalát is.

Csalódás lehet a kormány számára, hogy az smsz-programban két és fél év alatt összességében alig közel 1900 számla nyílt, amelyekre tulajdonosaik 135 milliárd forintot tettek. „Az smsz bevezetésekor ugyanis a jogalkotók és a privátbanki piac szereplői is éves 100 milliárd forint feletti nagyságrendet jelöltek meg, amit mi túlzottnak tartottunk, annak ellenére, hogy nemzetközi mércével is egyedien kedvező e konstrukció, nem is szólva az elmúlt egy év feltételeiről” – közölte lapunk érdeklődésére Karagich István, a hazai privátbanki szektort elemző Blochamps Capital Kft. ügyvezetője. Szerinte azonban az indítás óta eltelt tíz negyedév összteljesítménye még akkor is elmarad a várakozásoktól, ha a friss adatok szerint az idei április–június közötti időszak végre olyan beáramlást hozott, mely a hazai vagyoni viszonyokat tekintve joggal elvárható volna.

Az idei második negyedéves hajrát egyébként Karagich annak tudja be, hogy sokan vélhetőleg kivártak, fenntartja-e a kormány a tavaly még kedvezőbbé tett adókedvezményt, s amikor érzékelték, hogy nem hosszabbít, gyorsan hazaáramoltatták pénzeiket. Ám a rendkívül magas áfaszint, az 50 százalék körüli adóék és a hazai gazdaság, a kiskereskedelmi és a szolgáltatói szektor egészének szürkefertőzöttsége együttesen azt valószínűsítené, hogy egy ilyen adóelőnyt sokkal nagyobb mértékben használnak ki az érintettek.