Történelmi mélypont
Magyarország 6 helyet rontott a globális versenyképességi ranglistán, így jelenleg a világ 69. legversenyképesebb gazdasága és a 28 tagú Európai Unió 25. legversenyképesebb tagállama – derült ki a Világgazdasági Fórum (WEF) idei versenyképességi felméréséből. Hazánk versenyképességi pontszáma 4,2 pont, ami minden idők legrosszabb eredménye a Kopint-Tárki elemzése serint. (A Kopint-Tárki a WEF magyarországi együttműködő partnere.)
Kelet-európai versenytársaink közül Magyarország versenyképessége romlott a legjobban. Szerkezetileg a magyar versenyképesség leginkább a bolgár-román pároshoz hasonlít, de közel áll hozzánk a horvát struktúra is. Ezekre a tagállamokra általában a rossz versenyképességi alapok jellemzőek: intézményrendszer, infrastruktúra és egészségügy.
Problémás intézmények
A magyar versenyképesség gyengeségei a versenyképességi struktúra két végén találhatóak: az intézményrendszerben és az innovációs képességben. Ezen kívül kisebb mértékben ugyan, de gondok vannak az infrastrukturális ellátottsággal, valamint a pénzpiaccal is – közölte a Kopint-Tárki.
Versenyképességünkben 8 olyan pont is van, amelyek a világon a legrosszabbak között vannak. Ebből 4 található az intézményrendszer kategóriában. Jelen felmérés alapján intézményrendszerünk és egyben versenyképességünk legnagyobb problémája, hogy a kormányzati döntések során a kivételezett vállalkozások jelentős előnyt élveznek. A kormányzati döntéshozatal nem átlátható, a tulajdonjogok tiszteletben tartása problémás és a vállalati magatartás etikájával is gondok vannak.
Kevés a tudományos kutatás
Innováció kategóriában is intézményi problémák állnak fenn. A felmérés szerint a kormányzat nem ösztönzi megfelelően a tudományos kutatást, valamint a fejlett technológiák beszerzését, pedig a magyar kutatóintézetek valamint technológiai vállalatok minősége a világátlag felett van (igaz a világ tudományos elitjétől még is távol esik). A Kopint-Tárki rámutat: az egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok közötti együttműködések pedig nagyon gyengék. Ennek egyik folyománya, hogy a vállalatok technológiai kapacitása elmarad a világszínvonalhoz képest, pedig ha saját fejlesztéssel nem is, de know-how vagy licenc vásárlással fel tudnának zárkózni a jelenlegi technológiai világszínvonalhoz.
Komoly gondok vannak a hazai pénzpiaccal is a Világgazdasági Fórum jelentése szerint. A vállalatoknak csupán elenyésző része képes és hajlandó a tőkepiacről forrást bevonni. A vállalkozások döntő többsége továbbra inkább banki hitelből jut forráshoz, nemzetközi összehasonlításban még mindig magas kamatok mellett.
Jók a makroszámok
A több gyenge pont ellenére vannak olyan strukturális elemek a magyar versenyképességben, amelyek feljebb "húzzák" pontszámunkat. Ezek a mutatók kizárólag a makrogazdasági indikátorok témakörébe tartoznak. A lakosság GDP arányos megtakarításai magasak, továbbá igen jók az államháztartási, szintén GDP-arányos, mutatószámok. Ezen kívül az infláció alacsony, ami ugyan globális összehasonlításban jónak számít, ám regionálisan és helyi szinten igen károsnak mondható a defláció. Jó pont azonban, hogy az árak növekedésének várható megindulása után sem lesz magas infláció.
A GDP arányos 75% körüli államadósság globális összehasonlításban sem mondható túl jónak, azonban számos fejlett országban ennél jóval magasabb szint mellett működik a gazdaság, így összességében az államadósság csökkenés pozitívan hat versenyképességünkre.
Lemaradunk a régiótól
Magyarország versenyképessége a szűken vett régiónkkal összehasonlítva sajnos kifejezetten rossz. A 12 versenyképességi mutatóból 4 legrosszabb is hazánkhoz tartozik, ezek közül pedig egészen kirívó az intézményi háttér gyengesége, amely világviszonylatban is rossznak számít. Átlagosan a magyar intézményi háttér több, mint fél ponttal rosszabb, mint a régió többi országában.
Relatíve azonban mégsem az intézményi háttér a leggyengébb Magyarországon, hanem a felsőoktatás és szakképzés színvonala és a vállalatok technológiai intenzitása. Ezekben a versenyképességi pillérekben átlagos lemaradásunk 1,5 pont. A régióban egyértelműen Csehország számít a legjobbnak versenyképesség szempontjából, amit Szlovénia követ, igaz ez utóbbi esetében már vannak régiós szinten is gyenge pontok.
Svájc az élen
2016-ban, ahogy korábban is, a világ legversenyképesebb állama Svájc, amit Szingapúr és az Amerikai Egyesült Államok követ, így a dobogón nincsen változás. A rangsor első harmadát nagyrészt európai országok és más OECD tagállamok dominálják, de előkelő helyen szerepelnek a gyorsan növekvő felzárkózó országok is úgymint Kína (28.), India (39.) vagy Oroszország (43.).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.