Kiakadt a kormány a zuhanó versenyképességen

„A magyar gazdaság versenyképességének nem az az elsődleges fokmérője, hogy Magyarország hányadik helyen szerepel egy kutatóintézet rangsorában, hanem az, hogy a magyar gazdaság milyen ütemben bővül, növekszik-e a foglalkoztatottság, egyensúlyban van-e az államháztartás, csökken-e az államadósság” – közölte álláspontját a Világgazdasággal a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Mint beszámoltunk róla: nagyot romlott Magyarország versenyképessége a Világgazdasági Fórum (WEF) idei jelentése szerint. A 69. helyen állunk, ami hat pozícióval rosszabb a tavalyi helynél. Ez a legrosszabb eredmény, amit valaha elért az ország. (A WEF 138 ország versenyképességét méri.)

Magyarország az elmúlt tizenegy év során a 38. helyről csúszott a 69. helyre. Pontszámokban mérve a legtöbbet az évtized során Bulgária és Románia javult, de Lengyelország és Csehország is jobban áll, mint 2007-ben. A tavalyi évhez képest Magyarország versenyképességi pontszáma fél pontot romlott, ami elsősorban három pillérhez köthető: az üzleti környezethez, az infrastruktúrához és az intézményrendszerhez.

A Nemzetgazdasági Minisztérium lapunkkal közölte: „a WEF ma megjelent rangsorában annak ellenére romlást mutat a magyar gazdaság versenyképessége, hogy a magyar gazdaság teljesítményére vonatkozó statisztikai adatok folyamatosan javulnak, a növekedés dinamikus, 2010 óta több mint 600 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben egyensúlyba hoztuk a költségvetést és folyamatosan csökken az államadósság. Ezek az adatok, amelyeket az Európai Unió, a piaci szereplők, és most már a hitelminősítők is elismertek, jobban tükrözik a magyar gazdaság versenyképességét, mint a WEF rangsora”.

Az NGM-nek igaza van abban, hogy a hitelminősítők és a nemzetközi elemzők inkább a makroszámokra koncentrálnak. A WEF jelentése szerint éppen a viszonylag jó makroszámok javítják a versenyképességet.

Vakhal Péter, a Kopint-Tárki tudományos munkatársa a Világgazdaságban megjelent cikkében hangsúlyozta: a jelenlegi 5,12 ponttal a stabil makrogazdasági környezet Magyarország legjobb versenyképességi tényezője. Rögtön hozzá kell tennünk azonban, hogy a szűken vett régiónkban még így is ez a harmadik legrosszabb érték (Horvátország és Szlovénia előtt). Ugyanakkor, összehasonlítva más hasonló gazdaságokkal, ilyen versenyképességi szerkezethez általában kicsivel rosszabb makromutatók tartoznak. Amennyiben tehát ez a mutató néhány tizeddel rosszabbul állna, úgy végső pontszámunk is nagyjából 1 tizeddel lenne alacsonyabb, ami a 80. hely körüli szintre lökné az országot – emelte ki a kutató.

A WEF azonban azt is próbálja megragadni, hogy milyen könnyű vagy nehéz Magyarországon vállalkozni, milyen az oktatási rendszer vagy az egészségügyi ellátás. A Kopint-Tárki, a WEF magyarországi partnere elemzésében rámutat: versenyképességünkben nyolc olyan pont is van, amelyek alapján a világon a legrosszabbak között vagyunk. Ebből négy található az intézményrendszer kategóriában. „Jelen felmérés alapján intézményrendszerünk és egyben versenyképességünk legnagyobb problémája, hogy a kormányzati döntések során a kivételezett vállalkozások jelentős előnyt élveznek. A kormányzati döntéshozatal nem átlátható, a tulajdonjogok tiszteletben tartása problémás és a vállalati magatartás etikájával is gondok vannak” – írja az elemzés.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte: „fontos tisztában lenni azzal, hogy a WEF rangsora nagyrészt szubjektiv gazdaságstatisztikai adatokon, a megkérdezett vállalatvezetők véleményén alapuló indikátorokon alapul. Tudomásunk szerint mindössze néhány tucat vállalatvezető vett részt a WEF felmérésében, vagyis a rangsor nagyobb részben a megkérdezett néhány tucat vállalatvezető szubjektív véleményét tükrözi”. Kiemelik: jól megfigyelhető, hogy a konkrét statisztikai adatokon alapuló indikátorok javulást mutatnak (a felmérés szerint is), a megkérdezésen alapuló indikátorok esetében viszont sokszor egyértelműen érződik a szubjektivitás, ami sajnos az egész felmérést – és a rangsort is – torzítja. Nyilvánvaló szubjektivitásról tanúskodik – és ezért nehezen is vehető komolyan – például a felmérésnek az az eredménye, amely szerint az állami intézmények Albániában, Jamaikán vagy Ghánában jobban működnének, mint Magyarországon.”