Kiheverte Svájc a franksokkot

A "Frankenschock" óta nem látott mértékben nőtt a második negyedévben a svájci GDP: a 0,6 százalékos negyedév/negyedéves bővüléshez foghatót utoljára azelőtt produkált a gazdaság, hogy a jegybank (SNB) 2015 január közepén eltörölte volna a frank/euró árfolyamplafont. Az elemzők rögtön a "franksokknak" keresztelt esemény után elkezdték csökkenteni az exportorientált gazdaság növekedésére adott előrejelzéseiket, ám Svájcnak azóta mindvégig sikerült elkerülnie a recessziót. A most közzétett negyedév/negyedéves adat a Reuters elemzői felmérésében szereplő legmagasabb becslést is meghaladja (a konszenzus 0,4 százalék volt), a 2 százalékos év/éves adat pedig a piaci várakozás több mint duplája.

A GDP-hez pozitívan járult hozzá a külkereskedelem és a kormányzati fogyasztás – áll a gazdasági minisztérium közleményében –, a lakossági fogyasztás stagnált, az építőipari és a gépipari beruházások viszont csökkentek. Az exporton belül a vegyipari, illetve a gyógyszeripari termékek teljesítettek a legjobban.

Az 1,20 frank/eurós plafon eltörlése után az SNB rendszeres piaci intervenciókkal igyekezett beállítani az árfolyamot, ebben segített a mínusz 0,75 százalékig lenyomott alapkamat is. A mára kialakult 1,09 körüli árfolyam tolerálható az exportőröknek, ezt mutatja az is például, hogy a

második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 18,5 százalékkal nőttek a gépipari cégek megrendelései. Ebben az ágazatban több mint 9 ezer munkahely szűnt meg tavaly a franksokk hatására, mára azonban ez visszarendeződött (a munkanélküliségi arány júliusban 3,1 százalék volt).

A erős exporthatáshoz azonban hozzájárult a gyenge import is, ez utóbbi pedig a belső kereslet rossz állapotát tükrözi – figyelmeztetett egy ügyfeleknek küldött feljegyzésében az ING egyik elemzője, aki szerint valószínűleg ez volt a svájci gazdaság utolsó erős negyedéve az idén, miután a fogyasztói bizalom nagyon alacsony, a Brexit miatti kockázatok pedig még csak most kezdenek jelentkezni.