Lyukas az EKÁER

Nagy hangsúlyt fektetnek az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer, az EKÁER kijátszására a pénzügyi-gazdasági bűncselekmények elkövetői – írja a múlt évről szóló (még tavasszal kiadott) beszámolójában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatósága. Az adóhivatal nyomozati szerve a beszámoló szerint tavaly 7622 bűnügyet rögzített, ami 24 százalékkal kevesebb a 2014-es értéknél. A főigazgatóságnál ugyanakkor „csak” 10 százalékkal csökkent az elrendelt nyomozások száma (5374 volt) – a javuló bűnügyi statisztikát pedig a gazdaság fehéredésének tudják be. Mint írták, ennek nyomán a kisebb súlyú esetekről a súlyosabb, szervezetten elkövetett bűncselekmények felderítésére tudták koncentrálni.

Igaz, semmi sem működik tökéletesen: így az EKÁER sem hiba nélküli, ahogyan nehéz munka a szervezett bűnözés elleni fellépés is – derül ki a beszámolóból. A 2015-ös jelentés az egri munkaerő-kölcsönző ügyét hozza példának: ott 5 milliárd forintos csalást lepleztek le. A vád szerint a bűnszervezet cégei színlelt munkaerő-kölcsönzési szerződést kötöttek a partnereikkel, amelyek így elkerülték a járulékfizetést, és áfát is megtakaríthattak. Az ügyben több mint 2200 kihallgatást tartottak, a nyomozati irat félmillió oldalt tett ki, 800 oldalnyi vádiratot hoztak össze, és egy 14 megyére kiterjesztett, nyolc hónapon át szervezett rajtaütésben 320 helyszínen ezer fő vett részt.

A nyomozás 2011-ben indult, az akciót 2013 szeptemberében tartották, míg az első tárgyalásra 2016 márciusában került sor – eközben a beszámoló szerint 3 milliárdnyi vagyont sikerült lefoglalni, és az önkéntesen megfizetett bírság (a vádlottak, illetve az érintett cégek részéről) megközelítette a 450 millió forintot. Arról ugyan az igazgatósági beszámoló nem ír, hogy a néhány milliárdos állami hozamért mennyit dolgoztak a nyomozók, csak annyit említ meg, hogy a működési költségeik változatlanul 8,2 milliárd forintot tettek ki 2015-ben is, miközben 28,8 milliárd forintról 30,7 milliárdra emelték a „kárbiztosítás” értékét, vagyis azt az összeget, amit a nyomozók le tudtak foglalni a költségvetés számára.

Meglehet, a nyomozók is inspirálják majd az EKÁER további fejlesztését is – bár egyelőre egy más probléma megoldására költött a kormányzat. A vésztartalékból 2,2 milliárd forintot fordítanak arra, hogy megváltoztassák a szabályokat, és ne a teherautó mérete, hanem az áru súlya számítson, amikor regisztrálni kell (vagyis ne lehessen megkerülni a szabályokat azzal, hogy a kisebb kocsikat telepakolják áruval). A rendszer azonban máshogy is kijátszható: a Bűnügyi Főigazgatóság beszámolója szerint a bűnözők azzal élhetnek vissza, hogy az EKÁER-számot 15 napig lehet felhasználni. Így amikor az importőr egy adott árura, mennyiségre és járműre lekér egy számot, akkor 15 napon át többször is be lehet utaztatni Magyarország területére ugyanúgy, ugyanazt a mennyiséget, kivéve, ha a hivatal munkatársai ellenőrzik a szállítmányt valamikor. Az ellenőrzéskor ugyanis kivezetik a rendszerből az EKÁER-számot (mint felhasználtat), ám e nélkül nem – sőt, a hatóságnak arról is beszámolhatnak, hogy végül nem szállítottak semmit, vagy az áru még úton van.

A rendszer kijátszását a rendszámokat ellenőrző – és az úton lévő autók adatbázisát az EKÁER-ben regisztráltakkal összevető – szisztéma válthatná ki, ám ez még várat magára. A főigazgatóság mindenesetre az idei év nagy feladatának mondta, hogy egy bűnügyi IT-központi egységet hozzanak létre az elektronikus adatok gyors feldolgozására.