Megint emelkedtek a napok óta fel-le ugráló olajárak, miután először olyan hírek terjedtek el a piacon, hogy megszülethet egy megállapodás a kitermelés befagyasztásáról. A piaci szereplők arra ugyan nem számítottak, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC), illetve az azon kívüli országok már a mostani algíri energiafórumon megegyeznek erről, de valószínűnek tűnt, hogy az OPEC novemberi bécsi miniszteri értekezletére ez már összejöhet. (Utána ismét lefelé indultak a jegyzések, a WTI hordónkénti ára majdnem 44 dollárig süllyedt, hogy aztán az USA készletcsökkenésének hírére ismét meginduljon fölfelé.)
A főszereplők megnyilatkozásainak fontosságát mutatja, hogy kedden még mintegy 3 százalékkal estek a határidős jegyzések, miután esélytelennek tűnt, hogy az OPEC-en belüli nagy riválisok, Szaúd-Arábia és Irán kompromisszumra jussanak. Másnap viszont az a hír kapott nagyobb hangsúlyt, hogy a szaúdi energiaügyi miniszter, Khalid al-Falih kijelentette: rögzítenék, hogy Irán, Líbia és Nigéria az elfogadható maximumon termelhetnek. A világpiacra a nemzetközi szankciók feloldása után, idén januárban visszatérő Irán el akarja érni a korábbi napi négymillió hordó körüli kitermelést, mielőtt bármilyen korlátozásba belemenne, Líbia és Nigéria viszont az ottani polgárháborúk miatt amúgy is mélyen kapacitása alatt termel. A szaúdi álláspont figyelemre méltó módosulást jelent elemzők szerint, hiszen a királyság illetékesei korábban azt hangoztatták, hogy a kitermelés visszafogásának minden OPEC-tagra, illetve a szervezeten kívüli kitermelőkre is vonatkoznia kellene.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.