Rekordot döntött a népességmozgás

A menedéket keresők száma megkétszereződött tavaly, 1,65 millióra emelkedett a szíriai konfliktus következtében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) harmincöt fejlett tagországában. A népességmozgás így 4,8 millióra, szintén rekordszintre emelkedett 2015-ben, ami tízszázalékos növekedés a megelőző évhez képest. A családegyesítés és az Euró­pai Unión belüli szabad munkavállalás adja a vándorlás hatvan százalékát. (Az OECD-ben 120 millióra tehető azok száma, akik külföldön születtek.)

Az OECD hétfőn tette közzé a migrációval foglalkozó jelentését, amit az ENSZ-közgyűlés ülésszakának kezdetére időzített. A szervezet főtitkára, Angel Gurria New Yorkban hangsúlyozta: túl sok ország túl sok polgára érzi úgy, hogy a nemzetközi migrációt a kormányok nem kezelik jól, s ezt a kényes helyzetet csak súlyosbítja a menekültválság. A fejlett ipari államokat tömörítő szervezet, amelynek Magyarország is tagja, megerősíti azon korábbi véleményét, hogy a migráció közép- és hosszabb távon kifejezetten előnyös a közpénzekre, a gazdasági növekedésre és a munkaerőpiacra nézve. Éppen ezért a kormányoknak világosan kellene érvelniük e tény mellett, s egyben kifejteniük, miként képzelik el a bevándorlók letelepítését és társadalmi befogadását. Olyan új politikára és retorikára van szükség – hangsúlyozza a tanulmány –, amely szembenéz azzal, hogy a népvándorlás tartós folyamatnak ígérkezik. Az új politikának egyszerre kell globálisnak és helyinek lennie. A migráció nem kezelhető csupán helyi szinten, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a migrációs és menekülthullámok hirtelen megindulására csak lassan születtek eddig válaszok, vagyis előzetes megállapodásokra is szükség lenne a jövő várható fejleményeit illetően. A helyi szint pedig azért fontos, mert a legnagyobb ellenállás azokban az országrészekben alakul ki, ahová sok migráns érkezik.

Tavaly a legtöbb bevándorlási kérelmet Németország fogadta: 440 ezer hivatalos és több mint egymillió előzetes kérelmet rögzített. Minden negyedik kérelmező Szíriából érkezett, tizenhat százalék pedig Afganisztánból. A lakossága arányában Svédország fogadta be a legtöbb embert, a népességének 1,6 százalékát. Törökországban az átmeneti védelemben részesültek száma elérte a 2,7 milliót. Európa számos országa hozott új intézkedéseket: Ausztria, Németország, Finnország, Norvégia és Svédország növelte az oktatási kiadásait, és nyelvi kurzusokat szervezett a bevándorlóknak, valamint könnyítette a migránsok belépését a munkaerőpiacra, s felmérte a képzettségi szinteket.

Kínából jönnek Magyarországra

Magyarországra rendkívüli nyomás nehezedett, tavaly nyáron félmillió ember haladt át a területén Németország felé. A kérelmezők száma is drámai mértékben növekedett, de a múlt év végére elapadt a határvédelem megerősítése nyomán. Az OECD jelentése magyar statisztikai adatokra támaszkodva utal rá, hogy 350 ezer magyar állampolgár él külföldön, elsősorban az Európai Unió valamely másik tagállamában, főként Németországban, Ausztriában és Nagy-Britanniában. A Magyarországra bevándorlók száma 26 ezret tett ki 2014-ben, ez 22 százalékkal több, mint 2013-ban. A bevándorlók zöme, 18 százaléka Kínából, 14 százaléka Romániából és 8 százaléka Németországból érkezett.