A magyar lakosság fele vagyontalan
Bár az egy főre jutó GDP tekintetében 2015-re a szlovákok és a lengyelek megelőztek bennünket, de a háztartási vagyon nagyságát tekintve még mindig jobban állunk, mint ők.
A magyar háztartások fele lényegében teljesen vagyontalan, kis értékű, nem mobilizálható lakása és némi készpénze, bankbetétje van csak – derült ki a Tárki Társadalmi Riportjának 2016-os kiadványából. A másik 40-45 százalék vagyoni helyzete viszont megfelel a globális középréteg szintjének, amelynek vagyonát – vásárlóerő-paritáson számolva – 7 és 70 millió forint közé teszik. Ők már értékesebb ingatlannal, megtakarításokkal, kisebb vállalkozói vagyonnal is rendelkeznek. Körülbelül 5 százalékra tehető a 70 millió forint feletti vagyonnal rendelkezők köre. A 300 millió forint feletti sávba a Tárki 10-11 ezer háztartást sorol, miközben 3 milliárd forint feletti vagyonnal már csak 150-200 család rendelkezik.
Nemzetközi összehasonlításban vegyes a kép. A Credit Suisse tavalyi tanulmánya szerint Magyarországon az egy felnőttre jutó vagyon 31 ezer dollárra (mintegy 9 millió forint) rúgott 2015-ben. Ez a háztartási vagyon messze elmarad például az Ausztriában mérttől (196 ezer dollár), kevesebb a legszegényebb nyugat-európai országban, Portugáliában (74 ezer dollár) mértnél. Elmarad Szlovéniától (56 ezer dollár) és Csehországtól, de magasabb, mint Lengyelországban (24,4 ezer dollár) és Szlovákiában (24 ezer dollár), illetve lényegesen meghaladja a román (13 295 dollár) és a szerb (6585 dollár) értéket. A Credit Suisse elemzői szerint a globális középosztályba Nyugat-Európában és az angolszász országokban a lakosság 60-70 százaléka tartozik, a visegrádi négyek országaiban ez 25-35 százalék, hazánkban pedig 45 százalék.
A Tárki kutatói szerint a háztartási vagyon mértéke globálisan jól követi az egyes országok gazdagságát hagyományosan mérő GDP-adatokat, de robusztusabb annál. Magyarország esetében például igaz, hogy gazdasági leszakadásunk következtében a GDP tekintetében 2015-re a szlovákok és a lengyelek megelőztek bennünket, de a háztartási vagyon nagyságát tekintve még mindig jobban állunk, mint ők. Ám a háztartási vagyon nemzetközi összehasonlításban viszonylag magas szintje Magyarországon elsősorban a lakástulajdon magas arányából adódik, ami kevésbé mobilizálható vagyont jelent.
A magyar háztartásoknak ugyanis kiemelkedően nagy aránya (a megkérdezettek 95 százalék) lakik saját tulajdonú ingatlanban. Az összes magyar tulajdonos háztartásra (3,9 millió) vetítve a lakosság lakóingatlan-vagyonát 48 ezer milliárd forintra becsüli a Tárki. Ehhez képest eltörpül a magyarok 8,6 ezer milliárdra becsült pénzügyi vagyona, illetve az 1,4 ezer milliárdra taksált vállalkozói vagyon. A lakóingatlanon felül csupán 8,4 százalék (mintegy 345 ezer háztartás) rendelkezik egyéb ingatlanvagyonnal, összesen 4,7 ezer milliárd forint értékben.
A háztartások vagyoni helyzetének másik fontos összetevője a gépjármű: céges vagy saját személygépkocsit a háztartások 54 százaléka használ, ezek átlagos értéke 481 ezer forint. Utóbbi alacsony érték az autóállomány elöregedésével magyarázható: tavaly a KSH szerint 13,7 év volt a személygépkocsik átlagos életkora Magyarországon. A háztartások mindössze 3 százaléka számolt be egyéb ingóvagyonról, például nagy értékű járműről, ékszerről, vagyontárgyról.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.